Kisdevecser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisdevecser (Diviciorii Mci, Klein-Däwätsch)
Ortodox templom.
Ortodox templom.
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Szépkenyerűszentmárton
Rang falu
Irányítószám 407524
SIRUTA-kód 59540
Népesség
Népesség 55 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 339 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisdevecser (Románia)
Kisdevecser
Kisdevecser
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 58′ 24″, k. h. 24° 06′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 24″, k. h. 24° 06′ 02″

Kisdevecser (románul Diviciorii Mici, németül Klein-Däwätsch) település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A megye északkeleti részén, Kolozsvártól 61 km-re északkeletre, Szamosújvártól 19 km-re keletre, Noszoly, Mohaly, Nagydevecser és Szamosszentmiklós közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

1173-ban említik előszöt Deuecher inferior néven.[2]

1414-ből okleveles adat van Jakab nevű plébánosáról, aki arról számol be, hogy egy kisdevecseri Ferenc nevű lakos végrendeletében szászencsi földterületét (egy szőlőst) a kisdevecseri Corpus Christi kápolnának hagyományozza. 1503-ban a falunak nagyméretű temploma is volt, mely később elpusztult, 1757-ben már csak a helyét ismerték.

A falu lakossága a reformáció idején felvette a református vallást.

1603-ban Giorgio Basta katonái felégették a falut, csak 6 fő élte túl a pusztítást. Ezt követően románok költöztek be a faluba, de jelentősebb magyar lakossága is lett, mert 1745-ben a nagydevecseri református papot arra kötelezik, hogy Kisdevecserre is átjárjon istentiszteletet tartani, mégpedig hét magyar földbirtokos gondoskodása folytán. 1831-ben azonban már egy református sincs a faluban, a magyar lakosság vagy elköltözött, vagy beolvadt a románok közé.

A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.

Lakossága[szerkesztés]

1910-ben 270 lakosából 264 román és 6 magyar volt.

2002-ben 89 lakosa volt, mind románok.

Forrás[szerkesztés]

  • Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek, Gloria Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 9739203566