Vajdakamarás
| Vajdakamarás (Vaida-Cămăraș) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyarkályán |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarkályán |
| Irányítószám | 407124 |
| SIRUTA-kód | 56407 |
| Népesség | |
| Népesség | 719 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 716 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 321 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 42″, k. h. 23° 56′ 50″46.828228°N 23.947241°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 42″, k. h. 23° 56′ 50″46.828228°N 23.947241°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdakamarás témájú médiaállományokat. | |
Vajdakamarás (románul: Vaida-Cămăraș) falu Romániában, Kolozs megyében. A Mezőség belsejében, Kolozsvártól 32, a Kolozsvár-Szászrégen műúttól 5 kilométerre fekszik. Közigazgatásilag Magyarkályán községhez tartozik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első említése 1213-ból származik, villa Kamarás néven. Egyéb névváltozatai: villa Camars (1335), Wajda Kamarás (1495). 1332-ben már plébániatemploma volt. 1723-ban a középkori templom helyett új templomot építettek. Lakossága a reformáció során református lett.[2]
Demográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1850-ben 669 lakosából 450 magyar és 204 román volt, 1992-ben az 1044 lakosból 949 volt magyar.[3]
2011-ben a népessége 811 fő, ebből 716 magyar, 59 román, 15 roma és 21 ismeretlen etnikumú.
Vallás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A második világháború előtt a falu lakói többségükben a református és görögkatolikus egyházhoz tartoztak. A 20. század végére alig maradtak görögkatolikusok, kisebb számban megjelentek az ortodoxok. Az 1914-ben alakult adventista közösség létszáma a 20. század végére megközelítette a reformátusokét.[4]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református templom
- Vajdakamarási falumúzeum[5]
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Makkai Sándor 1915-1917 között Vajdakamaráson volt lelkész. Itt szerzett élményeit utóbb a Holttenger című regényében dolgozta fel.[6]
Nevezetes esemény
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község vidékét érintette a mócsi meteorithullás, amely a Mezőség területén 8 falu térségének közelében mintegy 300 kilogrammnyi meteorit anyagot hozott. Mócson és Vajdakamaráson kívül Mezőgyéres, Gyulatelke, Visa, Báré, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Marokháza községet érintette a szóródási ellipszis.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
- ↑ Kiss Tamás: A szocialista típusú modernizáció és hetednapot ünneplő adventista vállalkozók. Magyar kisebbség, 2003/1
- ↑ Szabolcs, Molnár (2021. március 29.). "A Vajdakamarási Falumúzeum". Térj haza, vándor!. Hozzáférés: 2021. október 23.
- ↑ Dezső István: Vajdakamarás a Holttenger tükrében, Korunk, 2004. október
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
- ↑ "Primăria Căianu". primariacaianu.ro. Hozzáférés: 2023. április 25.