Horgospataka
| Horgospataka (Strâmbu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Pecsétszeg |
| Rang | falu |
| Községközpont | Pecsétszeg |
| Irányítószám | 407062 |
| SIRUTA-kód | 57136 |
| Népesség | |
| Népesség | 307 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Horgospataka
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 20′ 13″, k. h. 23° 57′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 13″, k. h. 23° 57′ 11″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Horgospataka (románul Strâmbu) település Romániában.
Története[szerkesztés]
Horgospataka a hagyományok szerint valamikor az 1700-as évek elején keletkezhetett.
1830-ban a nagybányai bányaigazgatósághoz tartozó bánya település.
1849. április 18-án szentelték fel Kossuth-kohóját, s adták át nagy gabonaraktárát a független Magyarország számára. 1849-ben e kohóhoz gyűjtötték össze a vidék összes harangját, s öntöttek belőlük ágyúkat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és önvédelmi harcuk számára.
1848-ban itt 107 főből álló nemzetőrség alakult, kiket 1848 őszén Mihalás fegyverzett le.
1848. október 20-tól 1849 március végéig ítt védte a szabadság ügyét a felsőbányai önkéntes, a szatmári I. és II. század, az ugocsai, a szabolcsi és a nyíregyházi vadászcsapat.
1898-ban a település birtokosa a királyi kincstár volt.
A hotgospatakai bánya épületei voltak az 1800-as, 1900-as években:
- emeletes nagy kohó, kapcsolatban vízerőre berendezett futóval, pörkölőházzal, kovácsműhellyel.
- agyagzúzó, szénpajta, kémlőház, asztalosműhely, kohómérnöki- és kezelői lak.
- arany-, ezüst-, réz- és ólomtisztító.
A bányászat mellékterménye volt: "földzék", mázanyag.
1886-ban 538 lakosa volt, melyből római katolikus 300, görögkatolikus 208, helvét hitű 30 fő volt.
1891-ben 596 lakosából 392 római katolikus, 189 görögkatolikus, 10 református, 3 lutheránus, 2 izraelita volt.
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott. Lakosainak száma 1891-ben 596 volt, magyar és román ajkúak.
Gazdaság[szerkesztés]
Környékén arany-, ezüst- és ólombányászat.
Nevezetességei[szerkesztés]
Itt születtek[szerkesztés]
- Ioan Giurgiu de Patak (Pataki János, Ioan Giurgiu) (1682-Fogaras, 1727. október 29.) - görögkatolikus püspök.
- Pecz Vilmos filológus, az MTA tagja.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
.svg){kind=small}