Horgospataka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horgospataka (Strâmbu)
Biserica Sf. Arhangheli Mihail si Gavril din Strambu.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Pecsétszeg
Rang falu
Községközpont Pecsétszeg
Irányítószám 407062
SIRUTA-kód 57136
Népesség
Népesség 307 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Horgospataka (Románia)
Horgospataka
Horgospataka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 20′ 13″, k. h. 23° 57′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 13″, k. h. 23° 57′ 11″
Horgospataka környéke 1769-1773 között

Horgospataka (románul Strâmbu) település Romániában.

Története[szerkesztés]

Horgospataka a hagyományok szerint valamikor az 1700-as évek elején keletkezhetett.

1830-ban a nagybányai bányaigazgatósághoz tartozó bánya település.

1849. április 18-án szentelték fel Kossuth-kohóját, s adták át nagy gabonaraktárát a független Magyarország számára. 1849-ben e kohóhoz gyűjtötték össze a vidék összes harangját, s öntöttek belőlük ágyúkat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és önvédelmi harcuk számára.

1848-ban itt 107 főből álló nemzetőrség alakult, kiket 1848 őszén Mihalás fegyverzett le.

1848. október 20-tól 1849 március végéig ítt védte a szabadság ügyét a felsőbányai önkéntes, a szatmári I. és II. század, az ugocsai, a szabolcsi és a nyíregyházi vadászcsapat.

1898-ban a település birtokosa a királyi kincstár volt.

A hotgospatakai bánya épületei voltak az 1800-as, 1900-as években:

  • emeletes nagy kohó, kapcsolatban vízerőre berendezett futóval, pörkölőházzal, kovácsműhellyel.
  • agyagzúzó, szénpajta, kémlőház, asztalosműhely, kohómérnöki- és kezelői lak.
  • arany-, ezüst-, réz- és ólomtisztító.

A bányászat mellékterménye volt: "földzék", mázanyag.

1886-ban 538 lakosa volt, melyből római katolikus 300, görög katolikus 208, helvét hitű 30 fő volt.

1891-ben 596 lakosából 392 római katolikus, 189 görög katolikus, 10 református, 3 lutheránus, 2 izraelita volt.

A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tatozott. Lakosainak száma 1891-ben 596 volt, magyar és román ajkúak.

Gazdaság[szerkesztés]

Környékén arany-, ezüst- és ólombányászat.

Nevezetességei[szerkesztés]

Itt születtek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)