Désorbó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Désorbó (Gârbău Dejului)
A falu fatemploma
A falu fatemploma
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Alsókosály
Rang falu
Községközpont Alsókosály
Irányítószám 407159
SIRUTA-kód 56719
Népesség
Népesség 202 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 2
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Désorbó (Románia)
Désorbó
Désorbó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 14′ 05″, k. h. 23° 54′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 05″, k. h. 23° 54′ 37″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Désorbó témájú médiaállományokat.

Désorbó, 1910-ig Felsőorbó (románul: Gârbău Dejului) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Déstől tizenegy kilométerre északra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Lásd Alsóorbónál. Először 1315-ben mint Vrbou, majd 1325-ben Wrbo, 1335-ben Orbo, 1502-ben Arbo, 1566-ban Oláh-Orbo, 1631-ben Arrbó és Csicso-Orbo, 1733-ban Gorbo, 1750-ben Garbou, 1808-ban Felső-Orbó néven jelentkezik.

Története[szerkesztés]

A 14–15. században a losonci Bánfi család tulajdona volt. 1455-ben a család Odoardo dési sókamarásnak adta zálogba, majd 1502-ben Bánfi János Nagy István moldvai vajdának és fiának, Bogdánnak adta el, de 1530-ban már ismét egy Bánfi, Bánfi Pál tulajdonában találjuk. Latin egyháza korábban sem volt, 1566-ban pedig román lakosságú. Az orbói Arbon Dán és fiai (utódaik a Dán család) 1630-ban, Szabó István 1660-ban kapott nemesi rangot. 1703-ban 18 jobbágy, hat egytelkes nemes és egy szegény családfő lakta. Lakói egy része 1750-ben malomkő vágásával és kereskedelmével foglalkozott, és ez a hagyományos mesterség fennmaradt a 20. századig. A 18–19. században főbb birtokosa a Lázár család, akiknek 1786-ban harminc jobbágyuk, négy zsellérük és öt szegény családfőjük élt a faluban. Rajtuk kívül sok román köznemesi család is lakta; 1838-ban 55 román nemes lakosát írták össze. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. 1880-ban ortodox híveinek fele a pappal együtt áttért görög katolikusnak.[2] 1945 után kivált belőle Gorbóvölgy, Leurda határrész és Szeletruk.

1880-ban 689 lakosából 668 volt román, 15 cigány és 6 magyar anyanyelvű; 390 ortodox, 293 görög katolikus és 4 zsidó vallású.

2002-ben 300 lakosából 298 volt román és 2 magyar nemzetiségű; 265 ortodox és 33 görög katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Fatemploma a 18. században épült. A keleti oldalon egyik gerendájába Mihaiu és Nicoară mester nevét, ikonosztázába a „Filipașcu Voievod” nevet vésték. Belülről a század végéről származó festés borítja.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Teodor Hermann: Monografia istorică a protopopiatului ortodox român Dej. Cluj, 1925, 177. o.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Désorbó témájú médiaállományokat.