Móró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Móró (Morău)
Móró látképe
Móró látképe
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségMagyarszarvaskend
Rangfalu
KözségközpontMagyarszarvaskend (Cornești)
Irányítószám407254
SIRUTA-kód57494
Népesség
Népesség68 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság337 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 49″, k. h. 23° 41′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 49″, k. h. 23° 41′ 35″
SablonWikidataSegítség

Móró románul: Morău, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Dobokától északra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Móró görögkatolikus temploma

Móró, Maró nevét 1335-ben említette először oklevél Moro néven, mint a Kökényes-Radnót nemzetségből való Dobokai Mikud bán fiai Miklós fiainak birtokát.

1440-ben Marai Miklós volt említve, 1440-ben pedig V Dobokai Lökös János és fia Bálint Maro birtokbeli részét zálogba adta Dobokai Miklósnak. Ugyancsak 1440-ben Marai Gergely fiai: Mihály és László Gyulán voltak részbirtokosok. Az oklevelekben 1455-ben Marai Albert, 1459-ben pedig Marai Albert voltak említve.

1492-ben Dobokát László fiának Májadi Mihálynak fia Miklós átengedte Maró egy részét Kendi Antalnak és fiának Gábornak.

1586-ban Kendy Gábort említették, mint a falu egyik birtokosát, majd később a Haller családé lett, és az övék volt egészen 1632-ig, mikor az örökös nélkül elhalt Haller Zsigmond birtokát a fejedelem Kovacsóczy Istvánnak adományozta.

1641-ben kincstári birtok, 1694-től pedig a Telekieké volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.

1910-ben 362 lakosából 7 magyarnak, 355 románnak vallotta magát. Ebből 355 görögkatolikus, 7 izraelita volt.

Móró birtokosai a kezdetekben magyarok voltak, de Mátyás király idejében már román lakossága volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Móró egy régi térképen