Pusztaszentmárton
| Pusztaszentmárton (Mărtinești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Tordatúr |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tordatúr |
| Irányítószám | 407563 |
| SIRUTA-kód | 59808 |
| Népesség | |
| Népesség | 413 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 38[1] |
| Népsűrűség | 87,87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 539 m |
| Terület | 4,7 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszentmárton témájú médiaállományokat. | |
Pusztaszentmárton (románul: Mărtinești, korábban Pusta-Sânmartin vagy Sânmartinul Deșert, helyi nevén Sărmăchinu[2]) falu Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kolozsvártól 12 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1332-ben de Sancto Martino, 1348-ban Scentmartun, 1362-ben Zenthmarton, 1587-ben Kaposztas Zent Márton, 1760–1762-ben Puszta Szent Márton néven említették.
Eredetileg a Rődi-völgy és a Rákos-patak völgyének találkozásánál, a La beserica határrészben feküdt. Valószínűleg egészen az 1660-as években történt pusztulásáig magyar falu volt és azután települt újra mai helyén, román lakossággal. 1839-ben a báró Alvintzi család birtokolta.
A Kolozsvár–Torda főút mentén fekvő falurész, a Hármas (Trei Hanuri) onnan kapta nevét, hogy egykor három fogadó működött itt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Orbán Balázs: Torda város és környéke
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑
- ↑ "Emil Petrovici: Material onomastic din Atlasul lingvistic român II. Anuar de lingvistică și istorie literară 32 (1988–91), A. köt., 170. o." (PDF). 2016. március 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. március 31.

