Pusztaszentmárton
| Pusztaszentmárton (Mărtinești) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Tordatúr |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tordatúr |
| Irányítószám | 407563 |
| SIRUTA-kód | 59808 |
| Népesség | |
| Népesség | 379 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 38[2] |
| Népsűrűség | 80,64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 539 m |
| Terület | 4,7 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Pusztaszentmárton
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 39′ 08″, k. h. 23° 40′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 08″, k. h. 23° 40′ 55″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszentmárton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pusztaszentmárton (románul: Mărtinești, korábban Pusta-Sânmartin vagy Sânmartinul Deșert, helyi nevén Sărmăchinu[3]) falu Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Kolozsvártól 12 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1332-ben de Sancto Martino, 1348-ban Scentmartun, 1362-ben Zenthmarton, 1587-ben Kaposztas Zent Márton, 1760–1762-ben Puszta Szent Márton néven említették.
Eredetileg a Rődi-völgy és a Rákos-patak völgyének találkozásánál, a La beserica határrészben feküdt. Valószínűleg egészen az 1660-as években történt pusztulásáig magyar falu volt és azután települt újra mai helyén, román lakossággal. 1839-ben a báró Alvintzi család birtokolta.
A Kolozsvár–Torda főút mentén fekvő falurész, a Hármas (Trei Hanuri) onnan kapta nevét, hogy egykor három fogadó működött itt.
Népessége[szerkesztés]
- 1900-ban 226 görögkatolikus román lakója volt.
- 2002-ben 383 lakosából 233 volt román, 109 cigány és 41 magyar nemzetiségű; 314 ortodox, 21 unitárius, 14 református, 13 baptista, 7 római katolikus és 6 pünkösdista vallású.
Források[szerkesztés]
- Orbán Balázs: Torda város és környéke
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
- ↑ Emil Petrovici: Material onomastic din Atlasul lingvistic român II. Anuar de lingvistică și istorie literară 32 (1988–91), A. köt., 170. o.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
.svg){kind=small}