Zsukiménes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zsukiménes (Juc-Herghelie)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségZsuk
Rang falu
Községközpont Zsuk
Irányítószám 407352
SIRUTA-kód 58286
Népesség
Népesség416 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság14 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zsukiménes (Románia)
Zsukiménes
Zsukiménes
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 51′ 14″, k. h. 23° 45′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 14″, k. h. 23° 45′ 32″

Zsukiménes (románul: Juc-Herghelie) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Kolozsvártól 13 km-re északkeletre, a DN1C főút mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Kialakulását a vasútnak köszönheti. 1890-ben báró Wesselényi Béla[3] megalapította az Erdélyrészi Falkavadász Társaságot,[4] és vadászkastély építésébe fogott a nemeszsuki vasútállomás mellett. Két évtizeden át minden nyár végén leköltöztette ide zsibói ménesét, szeptember vége és november 3. között pedig nagyszabású vadászatokat és lóversenyeket rendezett az úri közönség számára. A birtok az erdélyi arisztokrata családok és katonatisztek állandó őszi találkozóhelyévé vált. Az őszi vadászatok hagyománya az I. világháború alatt megszakadt, 1940 és 1943 között Bánffy Miklós élesztette fel.

1902-ben katonai ménest alapítottak, ahol tiszti versenylovakat, parádéslovakat tenyésztettek. 1920-ban a román hadsereg egy helyi születésű katonája által Mezőhegyesi Ménesbirtokról zsákmányolt Furioso-north star lovakkal gazdagodott az állomány.[5] A két világháború között és 1948-ig királyi ménesbirtok működött itt, amelyet akkor államosítottak. A kommunizmus alatt továbbra is sportlovakat tenyésztettek itt. A kommunista időszak végén a létesítmény állaga leromlott. A 2000-es években egy norvég–román vállalat felújította, és újraépítette a versenypályát is, amelyet 2008-ban adtak át.

A település a 401-es vasútvonal mentén elhelyezkedő tanyákból vált önállóvá 1956-ban.

2002-ben 479 lakosából 441 volt román és 37 magyar nemzetiségű; 418 ortodox, 23 református, 12 görögkatolikus és 8 adventista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

  • A megyei közigazgatás kezdeményezésére itt épült meg a Tetarom III ipari park. Az első befektető, a finn Nokia 2008-ban adta át új gyárának első részlegét, amely mobiltelefonokat gyárt. Az új gyárral a Nokia bekerült a negyven legnagyobb romániai cég közé.[8]
  • Állattenyésztési kísérleti állomás.
  • Bútorgyár (svéd–román vegyes tulajdonú).
  • Gyümölcslégyártó üzem.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852-2011. Varga E. Árpád 2002-től kiegészített adatsorai Archiválva 2018. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, nepszamlalas.adatbank.transindex.ro
  3. Wesselényi Béla (hadadi báró) Archiválva 2019. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, arcanum.hu
  4. Gr. Markovits Manó: Emlékezés Zsukra. [2019. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 8.)
  5. 'Korunk 2011. október. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  6. www.e-primarii.ro[halott link]
  7. Potzner Ferenc (szerk.): Medgyaszay István. Budapest, 2004, 202. o.
  8. www.manna.ro. [2009. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 7.)
  9. www.e-primarii.ro. [2009. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 7.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]