Kisszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisszék (Săcălaia)
RO CJ Biserica Sfanta Treime din Sacalaia (9).JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Ördöngösfüzes
Rang falu
Községközpont Ördöngösfüzes (Fizeșu Gherlii)
Irányítószám 407279
SIRUTA-kód 57699
Népesség
Népesség 234 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 344 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisszék (Románia)
Kisszék
Kisszék
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 57′ 52″, k. h. 23° 55′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 52″, k. h. 23° 55′ 13″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszék témájú médiaállományokat.

Kisszék románul: Săcălaia, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében

Fekvése[szerkesztés]

Széktől északra, Szék, Vasasszentegyed és Boncnyíres közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kisszék Szék sóbányájához tartozott, ettől vette nevét, áj, alj = pedig annyit jelent, mint völgy és így Székaljvölgye lehetne a neve.

Története[szerkesztés]

Kisszék, Szék nevét 1379-ben említette először oklevél Zekulay néven, ekkor azonban birtokosait nem említették, az oklevélből csak annyi derült ki, hogy románok lakta falu, akiket Wass István 300 birka lopásáért törvénybe idézett.

Későbbi névváltozatai: 1513-ban Zekelay, 1551-ben Székelyaly, 1607-ben Szekeli Ayl, Szekeli Ay, 1630-ban Zekay, Zeékay (Kádár IV. 378), 1733-ban Szekalae, 1750-ben Szeko, 1760–1762 között Szekulai, 1808-ban Szekulaj ~ Székallya, (r) Székolaj, 1861-ben Székuláj, 1888-ban Szekuláj (Szekelája), 1913-ban Kisszék.

1513-ban Szekuláj Szék város birtoka. Birtokosai ekkor Kendi Gál főispán és Petky Ferenc volt megnevezve, majd 1527-ben János király Podvinyai Pál deáknak adományozta a birtokot, mely a széki kamarához tartozott.

1535-ben János király Kendy Ferencet, Mihályt és Antalt itteni birtokrészükben megerősitette.

1578-ban ugyancsak Szék város birtokának irták.

1597-ben Báthory Zsigmond e román lakosságú falut, mely eddig a széki kamarához tartozott, Bodonyi Istvánnak adományozta.

1658 után Bánffy Dénes kapta, majd a kincstárra száltt, később Csáky László kapta adományba, kitől Daczó György váltotta magához.

1682-ben Bornemisza Katalin és fia Bánffy György Daczó Györgytől e birtokot magukhoz váltották. 1692-ben birtokosa Bánffy György és az övé volt még 1694-ben és 1702-ben is.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.

1910-ben 533 lakosából 3 magyarnak, 14 németnek, 507 románnak vallotta magát. Ebből 515 görög katolikus, 15 izraelita volt. ==

Nevezetességek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszék témájú médiaállományokat.
  • Sós-tó
  • Kolostor

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Kisszék egy régi térképen