Bonchida
| Bonchida (Bonțida) | |
 | |
| A bonchidai Bánffy-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Bonchida |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407105 |
| SIRUTA-kód | 56229 |
| Népesség | |
| Népesség | 2979 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 542 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 37,06 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 281 m |
| Terület | 80,38 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bonchida
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 54′ 56″, k. h. 23° 48′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 56″, k. h. 23° 48′ 30″ | |
| Bonchida weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bonchida témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bonchida (románul Bonțida, németül Bonisbruck) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése[szerkesztés]
Kolozsvártól 30 km-re északkeletre, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevének értelme: egy Bonc nevű személy birtokán átvezető híd. Valószínűleg a terület egy Bonc nevű személy birtoka volt és a Kis-Szamoson itt vezetett át híd.[3]
Története[szerkesztés]
1263-ban Bonchhyda néven említik először. Várkastélyát a 15. század végén a Bánffyak építették, majd a 17. század közepén Bánffy Dénes megerősítette. Örököse, Bánffy György, Erdély gubernátora az 1690-es években folytatta az építkezést. A kuruc szabadságharc idején mindkét fél pusztította a támaszpontként használt kastélyt. Ezután elhanyagolt állapotban volt, majd 1748 és 1753 között Bánffy Dénes kolozsi főispán barokk kastéllyá építette át, Erdély egyik legszebb palotája volt. A díszudvart Johannes Nachtigall kolozsvári szobrász görög mitológiai tárgyú szobrai díszítették. 1944-ben a németek felgyújtották és kirabolták. A kastély helyreállítására nemzetközi program indult.[4]
1703. november 10-én itt arattak nagy győzelmet Orosz Pál és Bóné András ezereskapitányok a császáriak felett, a csata után a székelyek is Rákóczi mellé álltak. 1910-ben 2357, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 4722 lakosából 3073 fő román, 902 magyar, 744 cigány és 1 német volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- A 15. századi eredetű Bánffy-kastély.
- Református temploma a 13. század közepén épült.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1841. november 14-én Farkas Lajos jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 119. o. ISBN 963 05 3346 4
- ↑ A Bánffy-kastély helyreállítási honlapja
A Bánffy-kastély 1890-ben
A kastély 1935-ben
A kastély 2007-ben
A kastély ma
További információk[szerkesztés]
|
.svg){kind=small}