Szentmártonmacskás
| Szentmártonmacskás (Sânmărtin) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kajántó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kajántó |
| Irányítószám | 407520 |
| SIRUTA-kód | 57065 |
| Népesség | |
| Népesség | 174 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szentmártonmacskás
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 53′ 58″, k. h. 23° 34′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 58″, k. h. 23° 34′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmártonmacskás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentmártonmacskás falu Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Kolozs megyében, Kolozsvártól északnyugatra, Kajántó és Kolozsgyula között, Magyarmacskás szomszédjában fekvő település
Története[szerkesztés]
Az Árpád-kori település, Szentmártonmacskás nevét az oklevelek 1283-ban említették először Machkás néven.
1307-ben inferior Machkás elnevezéssel fordult elő az oklevelekben.
1310-ben Machkás néven írták nevét és ekkor már megnevezték Szent Márton-templomát is, mely a mai Magyarmacskás-al közös templom volt és a két falut egymástól csak egy patak választotta el, s mindkét falut a közös templom után nevezték akkor Szentmártonmacskásnak.
1332-ben már Lőrinc nevű papját is említették.
1334-ben Pál nevű papja 2 garas pápai tizedet fizetett.
1440-ben is említik a település nevét az oklevelekben, ekkor Zenthmártonmacskás néven írták nevét.
1450-ben Zentmárton Machása néven szerepelt az oklevelekben.
1667-ben nevét már Alsómachás néven említették, valószínűleg ekkortájt válhatott két részre a falu: Alsó- és Felsőmacskásra.
1693-ban nevét már Alsó Szentmártonmachás néven írták.
1895-ben a régi Szentmárton templomot lebontották és újat építettek helyette.
A falunak nevet adó Szentmárton templom Magyarmacskás területén állt, s a két falu közösen használta. Középkori lakói katolikusok voltak, azonban a reformáció idején reformátusokká lettek.
Szentmártonmacskás a trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott.
Források[szerkesztés]
- Győrffy György: Kolozs vármegye
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}