Kalotanádas
| Kalotanádas (Nadășu) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Körösfő |
| Rang | falu |
| Községközpont | Körösfő |
| Irányítószám | 407341 |
| SIRUTA-kód | 58222 |
| Népesség | |
| Népesség | 186 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 51′ 23″, k. h. 23° 09′ 04″46.856404°N 23.151062°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 23″, k. h. 23° 09′ 04″46.856404°N 23.151062°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalotanádas témájú médiaállományokat. | |
Kalotanádas (románul Nadășu) falu Romániában Kolozs megyében, Körösfő és Sztána között félúton.
Nevének említése
[szerkesztés]Nevét 1299-ben említette először oklevél p. Nadasd néven (Dl. 1991). Későbbi névváltozatai: 1299-ben Nadasd, 1431-ben Volahnadas, 1839-ben Oláh-Nádas, 1850-ben Oláh Nádas, 1880-ban Nádas, 1900-ban Oláhnádas és 1920-ban Nadișul român a neve.
Története és lakossága
[szerkesztés]Nádasd az erdélyi püspök birtokai közé tartozott, aki 1299-ben a kolozsmonostori apátságnak adta cserébe, mivel a monostor birtokaival volt határos.
1370-ben az Almási várbirtokhoz tartozott. A 15. századra megjelennek a román betelepülők. Erre utal 1431-es elnevezése (Oláhnádas). A település határai között megélő és nem transzhumáló pásztorkodásról tanúskodnak a vlach pásztorokat említő források, akik nem terményadót fizetnek, hanem minden ötven juh után, un. juhötvenedet, mint az szokás volt a balkánon is.
1850-ben már nincs magyar lakosa, a századfordulón már találunk néhány református magyar családot, 1992-es adatok szerint 3 magyar lakosa van (katolikusok és baptisták). A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.
Látnivaló
[szerkesztés]Fazsindelyes, karcsú tornyú, eredetileg görögkatolikus, jelenleg ortodox templom 1720-1730-ból.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Györffy György: Azh Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. (Akadémia, 1987) ISBN 963 05 3613 7
- Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen, Akadémia kiadó, 2004
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
További hivatkozások
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20071221051955/http://www.karpatok.info/fenykeptar/kalotanadas/index.htm
- https://web.archive.org/web/20100210180326/http://kalotaszeg.mlap.hu/
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}