Bujdos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bujdos (Vâlcelele)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Alparét
Rang falu
Községközpont Alparét (Bobâlna)
Irányítószám 407097
SIRUTA-kód 56201
Népesség
Népesség 117 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 342 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bujdos (Románia)
Bujdos
Bujdos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 06′ 24″, k. h. 23° 35′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 24″, k. h. 23° 35′ 45″

Bujdos románul: Vâlcelele, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Alparéttől délnyugatra, hegyekkel körülvett szűk völgyben, a határán eredő kis patak partján fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Budos (Büdös) nevét egy régi Büdös forrásról vagy patakról vette. Jelenlegi neve ennek elrománosodott alakja.

Története[szerkesztés]

Bujdos nevét 1507-ben említette először oklevél Budos néven, mint Alparét tartozékát.

További névváltozatai: 1577-ben Bwdws, 1750-ben Bujdos (Kádár II. 297), 1750:-ben Budus, 1808-ban Büdös, Budosu, 1861-ben Búdos, 1888-ban Bujdos (Budus), 1913-ban Bujdos.

1507 előtt nádasdi Onger család birtoka volt. 1507-bena birtok Onger János fiainak Jánosnak és Miklósnak örökös nélküli halála után, Szobi Mihálylyal kötött kölcsönös örökösödési szerződésük alapján, a király adományából Szobi Péter fiára Mihályra szállt.

1521-ben Héderfái Barlabási Lénárd erdélyi alvajda itteni részét végrendeletileg leányaira: Katalin Nyujtódi Demeternére, Magdolna Somkereki Erdélyi Gergelynére és Zsófia, Borbála, Fruzsina hajadonokra hagyta.

1577 előtt Barrabási János csanádi püspök birtoka, aki Barrabási Ferenccel és Mihálylyal, Bogáthi Ozsvátnéval megosztozott; utóbbi leányát Kendi Antalhoz adta nőül s örökölte a Barrabásiak halála után ezek részét is.

1577-ben Báthory Kristóf az itteni birtokában 1573-ban megerősített Radák Lászlónak itteni részét annak hűtlensége miatt tőle elvette és Kendy Ferencnek adományozta. Másik birtokosa Sidó Balázs, köblösi Theke Lukács főispán veje, (Barcsai Magdolna nejétől való gyermekei: Borbára, Ferencz és Gáspár) Ugyanők birják még 1590-ben is.

1694-ben birtokosai: Apor István és a Désy család voltak.

1696-ban Bujdos török hódoltsági falu volt.

1770–1773 kötötti összeiráskor főbb birtokosai Altorjai Apor István apai-anyai jogon. Gyulafalvi Rednik Tódorné és János (Máramarosm. adományos), Csik-Nagy-Boldogasszonyfalvi Jánosi Ferenc armalis Apor udvarbirója. Czegöldi Györgyné Korodi Erzsébet, Teke Ferenc első neje Sombory Borbálától való leánya Zsófi, Boncznyiresi Dobay Györgyné leányuk Anna Rödi Somlyai Gáspárné, kinek leánya Anna 2-or Kis-Dobai Dobai Fereczné, leányuk Márta Rettegi Viski Györgyné. 1898-ban pedig birtokosa volt báró Diószegi Géza, örökségként atyja báró Diószegi Antal után.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

1910-ben 517 lakosából 32 magyarnak, 481 románnak vallotta magát. Ebből 6 római katolikus, 478 görög katolikus, 6 református, 24 izraelita volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Bujdos egy régi térképen