Járaszurdok
| Járaszurdok (Surduc) | |
 | |
| Járaszurdok görögkatolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Alsójára |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsójára |
| Irányítószám | 407327 |
| SIRUTA-kód | 58115 |
| Népesség | |
| Népesség | 229 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 443 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 32′ 26″, k. h. 23° 32′ 46″46.540517°N 23.546054°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 26″, k. h. 23° 32′ 46″46.540517°N 23.546054°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Járaszurdok témájú médiaállományokat. | |
Járaszurdok románul: Surduc, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Tordától nyugatra, a Jára völgyében, Alsójárától délre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Járaszurdok, Szurdok nevét 1426-ban p. Zordwg néven említette először oklevél.
Későbbi névváltozatai: 1438-ban p. Zwrdok, 1440-ben Zwrdogh, 1473-ban és 1533-ban Zwrdok, 1733-ban Szurdok, 1888-ban Szurduk, 1913-ban Járaszurdok.
1440-ben Zwrdogh a Szarkadi és Hosszúaszói családok részbirtoka. 1473-ban néhai Csáni György fia Antal Zwrdok birtokbeli részét Hosszúaszói László zálogba adta Mihály deáknak és Kajári Pán Tamásnak, a tordai sókamara ispánjainak.
1508-ban birtokosa Szarkadi István Zwrdok-i jobbáagytelkét, amelyen Hasdáti Péter lakott, "három Ft-on zálogba adta" Csáni Nagy Jánosnak és fiának: Máténak.
1522-ben p. Zwrdok Jára vár tartozéka volt és a Peterdi, Csáni, Csáni Menhár, Bogáti, Szarkadi, Hosszúaszói, Várfalvi Székely, Lupsai családok voltak birtokosai.
1533-ban cegei Wass Balázs özvegye: Katalin apja anyjáról hitbére és jegyajándéka címén Zwrdok, Alsójára és Kisbánya birtokban reá szállt részeit 150 Ft-ért eladta Alsójárai Kerezsi Péternek.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Alsójárai járásához tartozott.
1910-ben 482 lakosából 11 magyar, 444 román volt. Ebből 448 görögkatolikus, 24 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- 18. századi, Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt temploma a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07774 sorszámon szerepel.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.JPG)
