Csatány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csatány (Cetan)
CetanCJ (2).JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Révkolostor
Rang falu
Községközpont Révkolostor
Irányítószám 407579
SIRUTA-kód 59997
Népesség
Népesség 557 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 242 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csatány (Románia)
Csatány
Csatány
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 11′ 34″, k. h. 23° 48′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 34″, k. h. 23° 48′ 10″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csatány témájú médiaállományokat.
Csatány egy régi térképen

Csatány románul: Cetan, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Déstől északnyugatra, a Szamos bal parti úton fekvő település.

Története[szerkesztés]

Csatány nevét 1540 említette először oklevél Chyatan néven. Későbbi névváltozatai: 1733-ban Csatán, 1750-ben Csatány, 1808-an Csatány, Csetyán, 1861-beb Csátán, 1888-ban Csatán (Csetau), 1913-ban Csatány.

Csatány kezdetben a Kaplyon nemzetség birtoka lehetett, mert a Kaplyon nemzetség birtokai kiterjedtek a Szamoson innen és túl egyaránt. E birtokot László erdélyi vajda foglalta el tőlük, kitől a királyra szállt, így juthattak hozzá a désiek, illetőleg désaknaiak.

1607-ben Dés város birtoka. 1675-ben a gyulafehérvári országgyűlés Dés és a kaplyoni földesúr közt ennek itteni gátja miatt huzamos időtől fogva peres ügye és viszálya eligazítására Teleki Mihályt, Bethlen Gergelyt, Sárpataki Mártont, Mikes Kelement, Lázár Istvánt, Sárosi és Bodoni Györgyöt és Torma Istvánt küldte ki. 1694-ben kincstári birtoknak írták, 1786-ban Dés város birtokai közé tartozott. 1788-ban a kincstár a hűtlenné lett Diószeghi Sámuel itt levő földjeit elfoglalta. Az 1750-es hivatalos összeíráskor Dés város birtoka volt, határának nagy része a Szamos mellett feküdt ez a rész eléggé terékeny, míg a hegyen fekvő határrész terméketlen volt. 1820-ban birtokosa Dés városa volt.

Csatányt Dés város telepítette és népesítette be az ide 1592 után szökött jobbágyokkal, de vásárlás útján is szaporította lakosait. Nevükből is következtethetően kezdetben oláh, magyar vegyesen lakta; túlnyomólag oláhságból állott, mely a kevesebb magyarságot magába olvasztotta.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt; 1848 november 25-én a dési ütközetkor Katona Miklós táborából 9 honvédhuszár a községen át akart menekülni, de megtámadták, közülük egyet lekoncoltak, 8 pedig a vízbe fulladt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott. 1910-ben 787 lakosából 768 román, 19 magyar volt. Ebből 769 görög katolikus, 17 izraelita volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csatány témájú médiaállományokat.