Szelicse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szelicse (Sălicea)
Szelicse görög katolikus régi fatemploma
Szelicse görög katolikus régi fatemploma
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Község Csürülye
Rang falu
Községközpont Csürülye (Ciurila)
Irányítószám 407236
SIRUTA-kód 57289
Népesség
Népesség 499 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 595 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szelicse (Románia)
Szelicse
Szelicse
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 40′ 32″, k. h. 23° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 32″, k. h. 23° 31′ 30″

Szelicse románul: Sălicea, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Tordától északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

A fatemplom harangja

Szelicse, Szelecse Árpád-kori település. Nevét már 1297-ben p. Zeleche néven említette oklevél.

Későbbi névváltozatai: 1367-ben p. Zelliche, 1415-ben p. Zeleche, 1760-ban Szelitse, 1733-ban Szelicsa, 1808-ban Szelestye, 1861-ben Szelitye, 1913-ban Szelicse.

1437-ben p. Zeleche nobilium de Zylwas. Szilvási (Magyarszilvási) nemesek bírtoka volt. 1459-ben Bogáti László Zelesthe-i részét 20 Ft-ban zálogba adta Pongrác volt erdélyi alvajda özvegyének: Klárának. 1466-ban Bogáti András Zelesthye birtokbeli ősi részét újra cserébe adta Meggyesfalvi Alárd Lászlónak. 1467-ben Mátyás király parancsára udvari vitézét: Ernuszt Jánost és fiait: Zsigmondot és Jánost királyi adomány címén beiktatták Zelesthye egészbirtokba. 1476-ban Zelesthe a Bogátiak egészbirtoka volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott.

1910-ben 569 lakosából 14 magyar, 555 román volt. Ebből 560 görög katolikus volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Szelicse egy régi, az 1700-as évekből való térképen