Kalotadámos
| Kalotadámos (Domoșu) | |
 | |
| Kalotadámos református temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kalotaszentkirály |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kalotaszentkirály |
| Irányítószám | 407518 |
| SIRUTA-kód | 59470 |
| Népesség | |
| Népesség | 196 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 165 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kalotadámos
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 49′ 57″, k. h. 23° 01′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 57″, k. h. 23° 01′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalotadámos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kalotadámos (románul Domoșu) falu a Romániában Kolozs megyében, Bánffyhunyadtól 5 km-re délre, dombok között.
Nevének eredete[szerkesztés]
Első írásos említése 1408-ból származik, akkor villa Damus néven, majd 1451-ben Possessio Damos, 1473-ban Damas, 1508-ban Damws néven említik. Elnevezése: Danus (1839, 1850, 1863), Damos, Dámos (1880-1900), Damoș, Domoș (1920).
Lakossága[szerkesztés]
1850-ben 266 főből 188 magyar, 1992-re 245 főből 201 fő magyar. Magyar lakossága a reformáció óta református (1850-ben 2 fő római katolikus). A románok 1850-ben és napjainkban is ortodox hitűek, 6 baptista is van 1992-ben.
Története[szerkesztés]
A honfoglalás óta királyi birtok, a 14. században Sebesvár urának a tulajdona. 1435-ben Luxemburgi Zsigmond király a sebesvári királyi birtokot a Tomaj nemzetségből származó losonczi Bánffy család tulajdonába adta, akik az első világháborút követő földreformig Kalotaszeg legjelentősebb világi birtokosai voltak. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.
Látnivaló[szerkesztés]
Fazsindellyel fedett református temploma a 13. század végén épült. Gótikus szentélye 14. századi. 1701-ben általános javítást végeznek és akkori fatornyát kőtoronyra cserélik, ebből az időből származik a templom első okleveles említése és festett szószéke, melynek hangvetőjét, karzat kazettákkal együtt a segesvári Felvinci mester készítette. Úrasztalát és állatábrázolásokban gazdag festett mennyezetét Umling Lőrinc készítette 1746-ban, illetve 1753-ban és 1774-ben. Az orgona ismeretlen mester munkája 1813-ból, a csodálatos kilátást nyújtó harangtoronyban található harang 1872-ben a kolozsvári Andrásovszky János műhelyében készült.
Kalotadámos a templom toronyból
Kalotadámosi templom szószéke
Kalotadámosi templom úrasztala
Fekete bivalyt emelő vörös kakas Kalotadámos templomából
A bak csillagkép és a téli napforduló hurkos farkú sárkánya Kalotadámos templomából
Kalotadámosi lány
Kalotadámosi párta
Kalotadámosi lájbi
Kalotadámosi kötény1
Kalotadámosi kötény2
Kalotadámos
Források[szerkesztés]
- Várady Péter–Borbély Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
- Horváth Zoltán György–Gondod Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
- http://varga.adatbank.transindex.ro/
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}