Ugrás a tartalomhoz

Kisbogács

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbogács (Băgaciu)
Kisbogács régi görögkatolikus fatemploma
Kisbogács régi görögkatolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségMagyarpalatka
Rangfalu
KözségközpontMagyarpalatka (Pălatca)
Irányítószám407381
SIRUTA-kód58810
Népesség
Népesség46 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság346 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 09″, k. h. 23° 56′ 51″46.885877°N 23.947434°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 09″, k. h. 23° 56′ 51″46.885877°N 23.947434°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbogács témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kisbogács románul: Băgaciu, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Széktől délkeletre, Mócstól északnyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kisbogács, Bogács nevét már 1318-ban megemlítette egy oklevél t. Bogath ~ t. Bagach néven.

Későbbi névváltozatai: 1320-ban t. Bogach, 1446-ban Bogach, 1449-ben Bogath, 1452-ben, 1460-ban és 1479-ben Bogach, 1808-ban Bogács, 1913-ban Kisbogács.

1318-ban Cyko fia Péter ispán özvegye: Margit és leánya: Erzsébet, Hadya fia Már özvegye 50 M-ért eladta Felkapusi Jánosnak tartozékaival. 1320-ban Omboz határosa. 1324-ben István fia: Orros János és fia László cserébe adta Gerendi Jakabnak (Gy 2: 61).

1446-ban Bogachon (Do) örökölt Szomordoki részbirtokot vásárolt meg Farnasi Dénes. 1449-ben pedig Tamásfalvi Imrét említették, aki ugyancsak Bogathon (Ko) volt részbirtokos. Ugyanebben az évben Szavai Gergely bogathi (Do) teljes birtokrészét, azaz a birtok negyedét, melyet lakói éppen elhagytak, 20 aranyforintért elzálogosítja Farnasi Dénesnek.

1452-ben egy oklevél szerint Szentpáli Lászlóné Lónai Erzsébet élete végéig Mátéi Miklósné Fejes Orsolyának engedte át az őket közösen megillető bogachi birtokrészét.

1460-ban Bogachon részbirtokosok voltak a Szamosfalviak is, 1479-ben pedig a Szilkeréki Gebártokat említették mint részbirtokosokat.

A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Mocsi járásához tartozott.

1910-ben 240 lakosából 226 román volt. Ebből 58 görögkatolikus, 182 görögkeleti ortodox.

Források

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]