Magyaróság
| Magyaróság (Pădureni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Csürülye |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csürülye |
| Irányítószám | 407209 |
| SIRUTA-kód | 57261 |
| Népesség | |
| Népesség | 104 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 620 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaróság témájú médiaállományokat. | |
Magyaróság románul: Pădureni, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tordától nyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyaróság nevét 1435-ben említette először oklevél Mogiorosd néven.
Későbbi névváltozatai: 1456-ban Monyarossag, Monyorosag, 1733-ban Meyreu, 1750-ben Mujereu, 1760–2 között Magyarosság, 1805-ben Magyaros Ág, 1808-ban Magyaroság, 1861-ben Magyaróság, 1888-ban Magyaróság ≈ (Magyerus), 1913-ban Magyaróság.
1500-ban és 1505-ben p. Monyorosag Léta vára tartozéka volt. 1505-ben pedig Máté nevű kenézét említették. 1569-ben Kamuthy Balázs katonai érdemeiért megkapta Szentlászlót kúriájával és Kisfenest, majd a Kékbikk és Magyaróság határában levő halastavat "kétkerekő malmával" együtt.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Alsójárai járásához tartozott.
1910-ben 379 lakosából 2 magyar, 377 román volt. Ebből 33 görögkatolikus, 343 görögkeleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.


