Mohaly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mohaly (Măhal)
Mohaly látképe
Mohaly látképe
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségSzépkenyerűszentmárton
Rangfalu
KözségközpontSzépkenyerűszentmárton (Sânmartin)
Irányítószám407526
SIRUTA-kód59559
Népesség
Népesség65 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság335 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 31″, k. h. 24° 02′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 31″, k. h. 24° 02′ 44″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohaly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mohaly románul: Măhal, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szamosújvártól délkeletre, Széktől északkeletre, Kékesvásárhely és Nagydevecser közt fekvő település.

Népessége[szerkesztés]

A népesség alakulása 1910 és 2021 között
Lakosok száma
413
104
65
191020112021
Adatok: Wikidata

Története[szerkesztés]

Mohaly Árpád-kori település. Nevét már 1173-1196 között III. Béla király idejében, majd 1230-ban is említették az oklevelekben p. Mohal néven. III. Béla király ezt a Mohai birtokot - Görögországban szerzett vitézi érdemeikért - Lob-nak és testvérének Tamásnak, a gróf Wass család őseinek adományozta. Lob-ról a birtok fiára Csomára (Chama) szállt, akit 1230-ban IV. Béla király ugyancsak megerősített birtokában. Csoma után Jakabra, utána pedig Mihály, Miklós, Tamás és Jakab nevű fiainak jutott, 1357-ben pedig egyedüli birtokosa Miklós lett, aki már állandóan a Vas nevet használta, és 1357-ben Mohaj határait is megjáratta, majd 1362-ben a Wass nemzetség osztálylevele szerint Mohajt a nemzetség két tagja: Emichtfi János fiai Aczél János, Tamás, Dezső, Lőrincz, ifj. Wass Miklós, Vörös Péter és Wass László fia Simon közt 7 részre osztották fel.

1366-ban lakói nagyrészt románok lehettek, ami abból következtethető, hogy I. Lajos király Wass Dezsőnek a Mohalyból járó juhötvenedet - amit kizárólag románok fizettek - elegendte, egy másik ez évi oklevélben pedig ugyancsak oláh kenézeket és vajdákat emlittettek.

1368-ban Lajos király Wass Miklós fiait Dezsőt, Pétert, Istvánt, Pált és Tamás fiát Jánost Mohaly birtokában megerősiti. 1461-ben Mohali, máskép Lekewsy Tamás a Wass fiai birják. 1464-ben szentgotthárdi Wass Vid fia István részét vasasszentiváni Wass Lászlónak veti zálogba. 1469-ben itteni birtokosok: szentgotthárdi Wass Vid fiai: László, István, Pál, János és Zsigmond voltak.

1492-ben Mohalyt Bálványosvár tartozékai között említették.

1694-ben a település birtokosa a Wass család, és 1820-ban ugyancsak e családé: ekkor gr. Wass Miklós és gr. Wass Samu özvegye volt Mohaly birtokosa.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.

1910-ben 413 lakosából 5 magyar, 389 román volt. Ebből 400 görögkatolikus, 4 izraelita volt.


Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Mohaly egy régi, az 1700-as évekből való térképen

Galéria[szerkesztés]