III. Béla magyar király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Béla
III. Béla ábrázolása a Képes krónikában
III. Béla ábrázolása a Képes krónikában

Magyarország királya
Uralkodási ideje
1172. március 4.1196. április 23.
Koronázása Székesfehérvár
1173. január 13.[1]
Elődje III. István
Utódja Imre
Életrajzi adatok
Uralkodóház Árpád-ház
Született 1148 körül
Esztergom
Elhunyt 1196. április 23.
(kb. 48 évesen)
Székesfehérvár
Nyughelye Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár
1898-tól
Mátyás-templom, Budapest
Házastársa 1. Châtillon Anna
2. Capet Margit
Gyermekei Imre, Konstancia, András, István, Salamon, Margit, ismeretlen nevű leány
Édesapja II. Géza
Édesanyja Eufrozina
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Béla témájú médiaállományokat.

III. Béla (Esztergom, 1148Székesfehérvár, 1196. április 23.) Magyarország királya 1172 és 1196 között. Apja II. Géza király, Vak Béla király fia, anyja Eufrozina királyné, I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem leánya. Első felesége Châtillon Anna, második felesége Capet Margit volt.

Korának egyik leggazdagabb európai uralkodója. A hagyomány nevéhez köti a magyar állam egyik legsikeresebb korszakát: Bizáncban szerzett tapasztalatait kamatoztatva felvirágoztatta a gazdaságot és a kultúrát, általánossá tette az írásbeliséget, sikeres külpolitikájának köszönhetően pedig a királyság területe is gyarapodott. Huszonnégy esztendős uralkodásának végére Magyarország vált a vezető nagyhatalommá egész Kelet-Közép-Európában.

III. Béla az egyetlen uralkodó, akinek földi maradványait teljes épségben sikerült föltárni a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika romterületén. A királyt Châtillon Anna királyné mellé temették királyi jelvényekkel ellátva.

Éelete[szerkesztés]

A trón előtt[szerkesztés]

Esztergomban született 1148-ban vagy 1149-ben. Apja II. Géza magyar király, Vak Béla király fia, Álmos herceg unokája, anyja Eufrozina I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem leánya volt.

A fiatal Béla 1161 körül horvát-dalmát herceg lett, miközben testvére, István volt a trónörökös. Apjuk azt kívánta elérni, hogy ne folytatódjanak az országban a belső viszályok. Géza király halálát követően azonban III. István nagybátyjai, IV. István és II. László ellenkirályok elsősorban bizánci támogatással kívánták megszerezni a magyar trónt. A bizánci császár, I. Manuél elsősorban az általa támogatott ellenkirályok által kívánta megerősíteni befolyását Magyarországon. A magyar belviszály akkor vett fordulatot, amikor 1163. június 6-án a főváros, Székesfehérvár mellett III. István serege legyőzte IV. Istvánt és támogatóit. Ezt követően az ellenkirály Bizáncba menekült a császár támogatásában bízva. Manuél császár sereggel indult Magyarország felé, az összecsapások azonban elmaradtak, mivel III. Istvánnak sikerült kiegyeznie vele. Béla herceg Bizáncba költözött, felvette az Alexiosz nevet és eljegyezte a császár Mária nevű leányát. Új méltóságot hoztak létre számára: ő lett a császár első embere, a deszpotész. I. Mánuel fiúgyermek hiányában, látva a magyar herceg tehetségét, 1165-ben trónörökösévé nyilvánította.

Manuél császárnak később azonban fia született, ezért Bélát megfosztotta méltóságától, jegyességét felbontotta. Kárpótlásul a császár felesége féltestvérét, Châtillon Anna antiochiai hercegnőt adta hozzá 1170-ben. Manuél oldalán harcolt testvére, III. István ellen.

Bátyja, egyes feltételezések szerint mérgezés miatt bekövetkezett halála (1172. március 4.) után hívei neki ajánlották fel a koronát. 1172 tavaszán hazaérkezve szembesült azzal, hogy a Bizánchoz fűződő kapcsolatai miatt nem egységes a támogatottsága. Egyesek – így saját anyja is – öccsét, Gézát látták volna szívesen a trónon, ezért Béla félreállította testvérét: miután Géza fellázadt, börtönbe záratta.

A kalocsai érsek 1173 januárjában koronázta meg. 1176-ban csapatokat küldött I. Manuél császár megsegítésére Ampud nádor és a Rátót nembeli Leusták erdélyi vajda vezérletével. A bizánciak a magyar és más támogatás ellenére elbuktak a müriokephaloni ütközetben. Szövetsége a Bizánci Birodalommal I. Manuél haláláig fennállt.

Uralkodása[szerkesztés]

III. Béla király megalapítja a szentgotthárdi apátságot (id. Dorfmeister István festménye)

Uralkodása során mindvégig következetes pápabarát politikát folytatott, amely eredményeképpen megszerezte a főpapság támogatását. Erősödtek az ország nyugati kapcsolatai, Béla idejében mind többen tanulhattak külföldi egyetemeken – így a rejtélyes sorsú krónikás, Anonymus. A francia-magyar kapcsolatok erősödését jelzi a ciszterci rend magyarországi szerepének erősödése (a franciaországi anyakolostorokra támaszkodva) is, akiknek III. Béla széles kiváltságokat biztosított a már meglévő és az újonnan alapított apátságoknak (Cikádor, Pilis, Pásztó, Zirc, Szentgotthárd, Kerc).

1181-ben elrendelte, hogy minden elé kerülő ügyet foglaljanak írásba – ez volt a magyar hivatalos írásbeliség kezdete, ugyanakkor elrendelte a királyi kancellária felállítását, aminek feladata a központi hatalom okmányainak kezelése lett. Országlása alatt keletkezett legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés, továbbá a legrégebbi magyar uralkodói jövedelem-összeírás, s a legrégebbi magyar történeti mű, a Gesta Hungarorum.

Sikeres külpolitikát folytatott: visszaszerezte Bizánctól az 1160-as években elfoglalt területeket. Mánuel 1180-ban bekövetkezett haláláig hű szövetségese volt a császárnak, utána azonban megszállta Dalmáciát, majd megvédte Zárát a velenceiektől. 1186-ban újranősült, második felesége Capet Margit, Fülöp Ágost francia király testvére lett. 1188-ban elfoglalta Halicsot, ám ezt hamarosan kénytelen volt feladni. 1189-ben Barbarossa Frigyes látogatásakor kiengedte Gézát, aki csatlakozott a keresztesek seregéhez. Frigyest olyan pompás vendéglátással fogadta, hogy a császár fia később a palermói palota freskóján is megemlékezett a magyarországi látogatásról. 1192-ben az ő szorgalmazására avatták szentté I. László királyt. A központi hatalom megerősítése érdekében állandó királyi kancelláriát hozott létre.

Imre fiát nyolcéves korában ifjabb királlyá megkoronáztatta. András fiát keresztes hadjárat vezetésére szólította fel végrendeletében, a trónt pedig idősebb fiára, Imrére hagyta. Béla idejében tűnt fel először a jelenlegi címerünkben is megtalálható kettős kereszt. Szintén uralkodása idejére esik a Magyar Szent Korona két darabból készítésének elméletét támogatók szerint a mai formájának kialakulása, a latin és a görög korona összeszerelése által. A Magyar Királyság III. Béla uralkodása alatt elismert európai nagyhatalommá fejlődött, erős, független központi irányítással. 1196. április 24-én halt meg Székesfehérvárott. A királyi bazilikában temették el.

Gazdaságpolitikája[szerkesztés]

Uralkodása alatt a királyi jövedelmekben a természetbeni juttatások mellett egyre nagyobb szerepe lett a pénzben, illetőleg veretlen ezüstben befolyó jövedelmeknek. Teret kapott az árutermelés és a pénzgazdálkodás néhány eleme is.[2]

Bevételei[szerkesztés]

III. Béla korában a magyar állam éves bevételei európai szinten is kiemelkedőnek számítottak: a bizánci és a német-római császár után a magyar király jövedelmei voltak a legmagasabbak. Bár egyes források szerint a kortárs francia és angol uralkodók bevételei is meghaladták valamivel III. Béláét.[3][4]

Jövedelmi ág Márka Színezüst (kg) Aranyforint
Tiszta domaniális jövedelem
A királyi uradalmak terményjövedelméből 75 000 14 001,2775 397 764
Túlnyomóan domaniális jövedelmek[m 1]
Várbirtokokból, ispánoktól[m 2] 35 000 6533,9295 185 623
Szlavóniából 10 000 1866,837 53 035
Erdélyből 15 000 2800,2555 79 553
Regálék
Pénzverésből 60 000 11 201,022 318 211
Sóból 16 000 2986,9392 84 856
Vámok, révek, vásárok jövedelméből 30 000 5600,511 159 105
Összesen 241 000 44 990,7717 1 278 147

Pénzreformja[szerkesztés]

A Könyves Kálmán idején még jó minőségű, ám az egyre sűrűbb időközönként szedett lucrum camerae miatt III. Béla uralkodására elértéktelenedő magyar pénzek helyére értékálló érméket kellett forgalomba hozni. Béla az új, jó minőségű ezüstérmék mellett azonban alacsony értékű pénzeket is veretett: megjelentek az első színréz dénárok. Ez a lépés a korabeli Európában egyedülállónak számított, hiszen abban az időben szinte kizárólag ezüstpénzeket, vagy ezüst-réz ötvözeteket volt szokás alkalmazni. III. Béla rézdénárjai ismeretlen okból, valószínűleg bizánci mintára készültek. Bizáncban az európainál, azon belül tehát a magyarországinál is jóval fejlettebb és bonyolultabb, lépcsőzetes pénzrendszer létezett, melyben szükség volt kis értékű váltópénzekre, Magyarországon viszont a korábban említett pénzforgalmi visszaesés és pénzromlás miatt egyáltalán nem volt indokolt az olcsó rézpénzek használata. Lehetséges, hogy Béla tervezte egy, a Bizáncihoz hasonló, magasabb színvonalú pénzrendszer bevezetését a Magyar Királyságban.[5]

Pénzei[szerkesztés]

III. Béla rézdénárjaiból kétféle került forgalomba. Az egyik érme bizánci típusú, ezek előlapján két királyalak, hátlapján pedig Szűz Mária látható. A másik érme kufikus típusú, azokon az arab írást utánzó értelmetlen jelek láthatók.

Családja[szerkesztés]

1163-tól 1169-ig I. Manuél bizánci császár lányával, Máriával járt jegyben, az eljegyzést azonban 1169-ben a császár fiának születését követően fölbontották. Kétszer nősült, első feleségét a Magyarországon Annaként ismert Châtillon Ágnest (1154–1184), Konstancia antiochiai fejedelemnő és Châtillon Rajnald keresztes lovag lányát 1172-ben vette el. Második feleségét, Margit francia hercegnőt (1157–1197), VII. Lajos francia király és Kasztíliai Konstancia lányát, II. Henrik angol király legidősebb fiának, Henriknek özvegyét 1186-ban vette el. Gyermekei csak első házasságából születtek:

  1. Imre, Béla király örököse, Magyarország királya 1196 és 1204 között,
  2. Margit királyi hercegnő, II. Iszaakiosz bizánci császár felesége,
  3. András, aki többször is fellázadt Imre bátyja ellen, végül a gyermekkirály III. László halála után Magyarország királya,
  4. Konstancia, I. Ottokár cseh király felesége,
  5. ismeretlen nevű leánygyermek, valószínűleg még csecsemőként meghalt,
  6. Salamon, fiatalon hunyt el,
  7. István, nem érte meg a felnőttkort.


 
Álmos
 
 
 
Predszláva
 
I. Uroš
 
 
 
Anna
 
II. Vlagyimir
 
 
 
Gitta
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Béla
 
 
 
 
 
 
 
Ilona
 
 
 
 
 
 
 
Msztyiszlav
 
 
 
 
 
 
 
Ljubava
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Géza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Eufrozina
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. István
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Erzsébet
 
Géza
 
Odola
 
Ilona
 
Margit
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Margit
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. Béla
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Anna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Imre
 
 
Margit
 
 
II. András
 
 
Konstancia
 
 

Sírja körüli viták[szerkesztés]

III. Bélát 1196. április 24-i halálát követően végakaratának megfelelően a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temették el első felesége mellé. Az 1848 decemberében Érdy János régész által a bazilika romterületén feltárt sírt akkor elhelyezkedése alapján III. Bélának és feleségének tulajdonították.

A királyi pár földi maradványait megtalálásuk után a Nemzeti Múzeumba vitték, majd 1898-ban a budai Mátyás-templomban temették újra. Ferenc József az újratemetésen elődjének nevezte Bélát, a díszes sírt a király saját pénzén készíttette. A királyi pár budapesti újratemetése egyesek szerint a maradványok megszentségtelenítése, ugyanis végakaratuk szerint Székesfehérvárott kellene nyugodniuk. A sírmellékletek ma is a Nemzeti Múzeumban láthatók, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban csupán másolatok tekinthetők meg. Az eredeti, piszkei vörös-mészkőből készült szarkofágok azonban a székesfehérvári Szent István-bazilika altemplomában láthatók. A kőkoporsók különlegessége, hogy a király és királyné testlenyomata ma is jól kivehető a fenéklapokon.

Egyes feltételezések szerint azonban a sírban nem III. Béla és Anna királyné, hanem Könyves Kálmán és első felesége, Felícia nyugszik. A feltételezés alapjául többek között az szolgál, hogy a királyi párral eltemetett sírmellékletek a 11. század végéről származhatnak, valamint a sírban találtak egy körmeneti keresztet, amelyet csak püspökök sírjába volt szokás temetni, és Kálmán király volt az egyetlen magyar uralkodó, aki megkoronázása előtt felszentelt főpap, egész pontosan nagyváradi, majd egri püspök volt.[6]

Emlékezete[szerkesztés]

III. Béla király mindig is fontos témája volt szobrászok és festők műveinek, hiszen mai napig az egyik legnépszerűbb magyar uralkodónak számít. Nevét viseli számos közterület is. Fehér Tibor Aranyváros hercege című ifjúsági történelmi regénye III. Béla ifjúkoráról, bizánci éveiről és magyarországi hatalmának a megszilárdításáról szól. A regény a Delfin könyvek sorozatban jelent meg 1978-ban.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Úrbéres szolgáltatások, földbér, fejadó, ajándék, bírságok stb.
  2. A 72 vármegye jövedelmének pénzben befizetett 1/3 része (beleértve a szabad dénárokat, bányajövedelmet és ajándékot)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. István
Magyarország uralkodója
1172 – 1196
A Szent Korona
Következő uralkodó:
Imre