Tar Zerind

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zerind vagy Szerénd a „tar” (? – 971 előtt), Szent István király rokona, a Szent István ellen fellázadt Koppány somogyi vezér apja volt.

Származása[szerkesztés]

Szent István és Tar Zerind rokonsági foka bizonytalan. A rokonság azonban bizonyosra vehető, mert fia, Koppány, csak erre alapozhatta trónigényét. Mivel a nevét viselő települések és birtokok Tevel és Tormás birtokai mellett fekszenek, Hóman Bálint feltette, hogy Zerind Árpád nagyfejedelem legidősebb fiának, Tarhosnak az ágából ered, s így Tevel fia és Tormás öccse lehetett. Eszerint Árpád legidősebb fiának, Tarhacsinak volt fia Teveli, unokája Tar Zerind, aki így Termacsu öccse és Árpád dédunokája volt.[1]

Mivel Somogy 955 előtt Fajsz nagyfejedelem szállásterülete volt, Györffy György korábban úgy gondolta, hogy Koppány Fajsz ágához tartozott, de – többek között mivel Koppány neve nem található a Fajsz nevét viselő helyek, azaz birtokai közelében – megváltoztatta álláspontját és elfogadta Hóman Bálintét.[1]

Bakay Kornél Tar Zerindet Géza öccsével, Mihállyal azonosítja, fiát, Koppányt pedig Szár Lászlóval, arra alapozva, hogy ők is megkeresztelkedtek, még ha csak színleg is. Tar Zerindnek és Koppánynak azonban nem ismerjük a keresztény nevét, Mihálynak és Szár Lászlónak pedig a pogány nevét, s ezeket a hiányokat ez a feltételezés kitölti.

Mihály azonban Géza öccse volt, Koppány pedig jóval idősebb Istvánnál, mert az éppen felserdült István előtt Koppány előbb Biharban, majd Somogyban birtokolt területeket. Tar Zerind Gézánál minden bizonnyal idősebb volt.[1]

Egy végleg eldönthetetlen lehetőség szerint I. Boleszláv lengyel király második feleségének apja esetleg ő (is) lehetett, s így ő (is) lehetett Veszprém nagyapja.[1]

Birtokai[szerkesztés]

Falicsi magyar fejedelem halálával kapta meg a somogyi hercegséget. Taksony fejedelem idején a Duna alsó szakaszán és a bihari dukátusban rendelkezett szállásokkal. Esetleg a ma Olténiában levő hajdani bánsági központ, Szörény is róla kapta a nevét. Neve a Duna bal partján innen a Dráva torkolatáig fordul elő helynevekben. Dukátusi szálláshelyét az Arad megyei Zerind község őrzi. Ekkor Taksony fia, Géza a nyitrai dukátust uralta. Tar Zerind még Géza fejedelem hatalomra kerülése előtt meghalt, ekkor nyerhette el Géza a bihari-aldunai dukátust.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 9632812212