Mihály (Taksony fia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihály
Moritz von Schwind festménye Josef Kriehuber litográfiája nyomán
Moritz von Schwind festménye Josef Kriehuber litográfiája nyomán
Született
955 (?)
Elhunyt
990 (?)
Gyermekei Vazul
Szülei Taksony magyar fejedelem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihály témájú médiaállományokat.

Mihály – valószínűsített pogány nevén Béla – (955 körül – 990 körül) Taksony fejedelem fia, Géza fejedelem öccse, a megvakított Vazul herceg apja.

Mihály 972-ben keresztelkedett meg bátyjával, Gézával együtt, aki az István nevet kapta a keresztégben. A keresztelő szertartást az I. Ottó német-római császár által küldött Prunward Sankt Gallen-i szerzetes, mint térítőpüspök végezte, miután Géza üzent a császárnak, hogy át kíván térni. A fejedelem–herceg páros keresztnevei jelképesek, a Sztefanosz „megkoszorúzott”-at jelent, azaz királyra jellemző név, a karddal ábrázolt Mihály pedig duxra, hercegre.[1] Két fia született, Vazul és Szár László akiknek életkora alapján 980 körülre tehető házassága. Fiait a görögkeleti egyházban szokásos – Vaszilij, Vladiszláv – nevekre keresztelte. A Vaszilij Szent Vazul kultusza alapján terjedt el, de Vladiszláv is gyakori név volt Sámuel bolgár cár családjában. Elképzelhető tehát, hogy Mihály felesége egy bolgár hercegnő volt, s a házasság a magyar-bolgár szövetséget pecsételte meg.[2]

Mihály szálláshelyeinek meghatározását megnehezíti, hogy nem ismerjük pogány nevét – mint pl. Szent István esetében a Vajkot –, csak amit a keresztségben kapott. A helyneveket a nép viszont ekkor még a pogány név után adta. Mihály utódai, a Péter utáni Árpád-házi királyok gyakran adtak 10. századi Árpád-házi nevet utódaiknak, mint pl. Levente, Géza, Álmos. Mihály név viszont egy sem akad, míg Géza kettő is, ami azért is furcsa, mert Mihály a felmenőjük volt, Géza nem. A valószínűség a mellett szól, hogy az utódok között kellett lennie a Mihály pogány nevét viselőknek is. Megvizsgálva azon területek – pl. a dukátus – helyneveit, ahol Géza is és Koppány is birtokos volt, a velük közeli időben birtokló Mihály neve után kutatva Györffy Györgynek feltűnt a Béla név a Koppány és Décs/Gyécsa helynevek között. A Béla név látszólag előzmény nélkül lett a legnépszerűbb név az Árpád-házi királyok között, és már korábban is felvetették azt a lehetőséget, hogy Mihály pogány neve – a bojla méltóságnévből eredő – Béla volt.[3]

Mihály még Géza életében meghalt, fiai pedig még gyermekek voltak, ezért nem okoztak gondot Géza utódlásakor fiának, Istvánnak.[4]

Forrás[szerkesztés]

  1. Györffy György. 6 / A nyugati térítés kezdetei., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. Györffy György. 7 / Géza külpolitikája., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  3. Györffy György. 8 / Géza belső rendje., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  4. Györffy György. 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2