Moritz von Schwind

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moritz von Schwind
Moritz von Schwind 1860 körül
Moritz von Schwind 1860 körül
Született Moritz Ludwig von Schwind
1804. január 21.[1][2][3][4][5]
Bécs[6][7][8]
Elhunyt 1871. február 8. (67 évesen)[1][2][3][4][5]
Pöcking
Állampolgársága osztrák
Házastársa Louise von Schwind[9]
Gyermekei
  • Hermann von Schwind
  • Anna Siebert
  • Helene von Ravenstein
  • Marie Baurnfeind
Foglalkozása
  • festőművész
  • egyetemi oktató
  • grafikusművész
  • illusztrátor
Iskolái
Kitüntetései Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1858)
Sírhelye Alter Südfriedhof (Gräberfeld 16 – Reihe 9 – Platz 43/44)
A Wikimédia Commons tartalmaz Moritz von Schwind témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Moritz von Schwind (Josef Kriehuber litográfiája)
Moritz von Schwind volt a Télapó (Herr Winter) figurájának első megformálója
Nászutazás (1867)

Moritz Ludwig von Schwind (Bécs, 1804. január 21.München, 1871. február 8.) osztrák festő.

Élete[szerkesztés]

Ludwig Ferdinand Schnorr von Carolsfeldnél és a bécsi akadémián tanult. 1828-ban Münchenbe ment, ott egy ideig a helyi akadémiát látogatta, majd a királyné könyvtárát Tieck műveiből vett jelenetekkel díszítette. 1832-ben rövid ideig Rómában tartózkodott. 1838-ban fejezte be a Kurt lovag háztűznéző útját ábrázoló naiv egyszerűségű, költői képét (karlsruhei műcsarnok). A következő években festette a karlsruhei régiségtár fal- és mennyezetképeit, a műcsarnok lépcsőházának festményeit stb. 1844-től 1847-ig Frankfurtban tartózkodott és ez időben keletkezett nehány leghíresebb képe: a Nászutazás (München, Schack-féle képtár); A falkensteini lovaglás (lipcsei városi muzeum); A zenészek vagy a rózsa (berlini nemzeti képtár) stb. 1847-ben a Müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett. Ekkor készült illusztrációi véglegesítették a képet, ahogy ma ismerjük a télapót (hosszú, fehér szakáll, piros ruha, csuklyás, köpenyes, testes alak). A Wartburg helyreállítása után Schwind magyarországi Árpád-házi Szent Erzsébet életéből vett freskóképeket festett benne. Témáit festőként elsősorban mondákból, mesékből és a népköltészetből vette. Freskóképeinél még nagyobb népszerűségre tett szert német népmeséket elbeszélő pompás akvarell képsorozataival: A csipkerózsika (1854); A hét holló (1858, weimari múzeum) és A szép Meluzina története (1870, bécsi múzeum). Egyéb művei: a reichenhalli plébániatemplom freskóképei; német operák alakjait ábrázoló freskóképei a bécsi új operaházban stb.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. a b Moritz von Schwind (holland nyelven)
  3. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Швинд Мориц фон, 2015. szeptember 28.
  8. Schwind, Moriz Ritter von (BLKÖ)
  9. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Vayerné Zibolen Ágnes: Moritz von Schwind; Corvina, Budapest, 1984 (A művészet kiskönyvtára)