Moritz von Schwind
| Moritz von Schwind | |
 | |
| Moritz von Schwind 1860 körül | |
| Született | Moritz Ludwig von Schwind 1804. január 21.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7][8] |
| Elhunyt | 1871. február 8. (67 évesen)[9][10][3][4][5] Pöcking |
| Állampolgársága | osztrák |
| Házastársa | Louise von Schwind[11] |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1858) |
| Sírhelye | Alter Südfriedhof (16-9-43)[12] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Moritz von Schwind témájú médiaállományokat. | |
Moritz Ludwig von Schwind (Bécs, 1804. január 21. – München, 1871. február 8.) osztrák festő.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ludwig Ferdinand Schnorr von Carolsfeldnél és a bécsi akadémián tanult. 1828-ban Münchenbe ment, ott egy ideig a helyi akadémiát látogatta, majd a királyné könyvtárát Tieck műveiből vett jelenetekkel díszítette. 1832-ben rövid ideig Rómában tartózkodott. 1838-ban fejezte be a Kurt lovag háztűznéző útját ábrázoló naiv egyszerűségű, költői képét (karlsruhei műcsarnok). A következő években festette a karlsruhei régiségtár fal- és mennyezetképeit, a műcsarnok lépcsőházának festményeit stb. 1844-től 1847-ig Frankfurtban tartózkodott és ez időben keletkezett nehány leghíresebb képe: a Nászutazás (München, Schack-féle képtár); A falkensteini lovaglás (lipcsei városi muzeum); A zenészek vagy a rózsa (berlini nemzeti képtár) stb. 1847-ben a Müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett. Ekkor készült illusztrációi véglegesítették a képet, ahogy ma ismerjük a télapót (hosszú, fehér szakáll, piros ruha, csuklyás, köpenyes, testes alak). A Wartburg helyreállítása után Schwind magyarországi Árpád-házi Szent Erzsébet életéből vett freskóképeket festett benne. Témáit festőként elsősorban mondákból, mesékből és a népköltészetből vette. Freskóképeinél még nagyobb népszerűségre tett szert német népmeséket elbeszélő pompás akvarell képsorozataival: A csipkerózsika (1854); A hét holló (1858, weimari múzeum) és A szép Meluzina története (1870, bécsi múzeum). Egyéb művei: a reichenhalli plébániatemplom freskóképei; német operák alakjait ábrázoló freskóképei a bécsi új operaházban stb.
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2016. május 3.
- ↑ "Moritz von Schwind kinder". RKDartists (holland nyelven).
- 1 2 "Benezit Dictionary of Artists". Benezit művészeti lexikon (Oxford) (angol nyelven). Oxford University Press. 2006. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 15.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Швинд Мориц фон, 2015. szeptember 28.
- ↑ Constant von Wurzbach (1877). "Schwind, Moriz Ritter von". Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich (német nyelven). 33. Bécs: 127.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. május 3.
- ↑ "Moritz von Schwind". RKDartists (holland nyelven).
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2022. szeptember 1.
- ↑ "alter-suedfriedhof.de/grabphotos/section-16/". Hozzáférés: 2026. május 22.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Schwind. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Marczis Judit: Gyermekirodalom és illusztráció a német romantika korában
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Vayerné Zibolen Ágnes: Moritz von Schwind; Corvina, Budapest, 1984 (A művészet kiskönyvtára)
