Přemysl-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Přemysl-ház
Cseh nyelvű leszármazási tábla
Cseh nyelvű leszármazási tábla
Államok, melyekben uralkodtak tagjai
Államnév Csehország fejedelme és királyai
Időszak 8721306
Államnév Ausztria hercegei
Időszak 12511278
Államnév Lengyelország királyai
Időszak 12911305
Államnév Magyarország királyai
Időszak 13011305

Alapító I. Bořivoj cseh fejedelem († 894)
Utolsó tag Vencel magyar király († 1306)
A Přemysl-ház címere

A Přemysl-ház cseh származású uralkodócsalád, Csehország első királyi dinasztiája. A IX. századtól egészen 1306-ig irányították a közép-európai országot, ezért "cseh Árpádoknak" is szokták őket hívni. 1300-ban megszerezték a lengyel trónt is, de a ház királyi ága férfi ágon hat év múlva kihalt, viszont oldalágon a XVI. századig továbbélt.

A dinasztia alapítójának a legendák Libuše hercegnőt és férjét, Přemyslt tekintik, de nincs bizonyíték arra, hogy ők valós személyek lettek volna. A dinasztia első, történelmileg igazolt tagja az első cseh herceg, I. Borivoj volt. 873-ban keresztelte meg az első Přemysl uralkodót Metód. Csehország nem tudta megtartani szuverenitását, a Német-római Császárság hűbérese lett, a Přemysl-uralkodók hatalma többé-kevésbé névleges volt. 973-ban II. Boleszláv megalapította a prágai püspökséget, ezzel Csehország területei egyesültek: Csehország, Morvaország, Szilézia. 1198-tól Csehország uralkodói már nem hercegek, hanem királyok voltak. I. Ottokár kihasználta a császári hatalom meggyengülését, és II. Frigyes német-római császártól elragadta az örökletes cseh királyi címet. Frigyes kénytelen volt átadni Csehországot, ezt az 1212-es Szíciliai Aranybullájában tette meg.

II. Ottokár király idejében az ország a térség legerősebb és leggazdagabb állama lett. 1246-ban megszerezte a kihalt Babenberg-ház tartományait (Ausztria, Stájerország, Karintia), sikeresen harcolt a magyarok ellen, ahol épp gyengülőben volt a központi hatalom. Megkísérelte megszerezni a német-római császári címet is, ám a tartományi fejedelmek Habsburg Rudolfot választották meg uralkodójuknak, pontosan azért, mert a Habsburg-háznak nem voltak birtokai, s tartottak II. Ottokár hatalmától.

1278-ban a magyarok szövetkeztek Rudolffal a cseh király ellen, a második morvamezei csatában le is győzték II. Ottokár seregeit. Maga a király is a csatamezőn lelte halálát. A Přemysl-ház utolsó két tagja, II. Vencel cseh király és III. Vencel már lengyel király is volt, sőt a még gyermek III. Vencel az Árpád-ház kihalása után meg is tudta szerzeni a magyar trónt, igaz, csak nagyon rövid időre. 1306-ban III. Vencel fiatalon meghalt, ezzel a Přemysl-ház királyi ága férfi ágon kihalt. Csehországon a Luxemburgi-ház dinasztia tagjai uralkodtak tovább, míg Lengyelországban visszatértek a Piastok.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]