Navarrai-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Navarrai-ház
Cseh nyelvű leszármazási táblázat (a Navarrai-ház név I. Ferdinánd és fivére, I. Ramiro leszármazottait jelöli)
Cseh nyelvű leszármazási táblázat (a Navarrai-ház név I. Ferdinánd és fivére, I. Ramiro leszármazottait jelöli)
Államok, melyekben uralkodtak tagjai
Államnév Aragónia királyai
Időszak 10351164
Államnév Kasztília és León királyai
Időszak 10371126

Alapító I. Ferdinánd kasztíliai király († 1065)
Utolsó tag Petronila aragóniai királynő († 1173)

A Navarrai-ház kifejezés a Kasztíliai Királyság és az Aragóniai Királyság első királyi dinasztiáját jelöli.

A Kasztíliai Királyság és az Aragóniai Királyság kialakulása[szerkesztés]

A Jimeno-házból származó III. (Nagy) Sancho (III. Sancho Garcés) (~992–1035), a Pamplonai Királyság királya (1000-1035),[1] kora legjelentősebb spanyol uralkodója, nem csak Pamplona királya volt.

III. Sancho felesége, a Lara-házból származó Munia (?–1066), Kasztília grófjának, I. Sanchónak (I. Sancho Garcíának) (965–1017) volt a leánya. A Lara-ház férfiágon történt kihalása után így III. Sancho – II. Sancho néven – Kasztília grófja lett, 1029-től 1030-ig, valójában az 1035-ben bekövetkezett haláláig uralkodott a grófságban. III. Sancho ugyanis a Muniától született második fiát, Ferdinándot (~1016–1065) bár 1030-ban Kasztília grófjává tette, a hatalmat változatlanul ő gyakorolta.

III. Sancho – II. Sancho néven – Aragónia grófja (1000-1035) is volt, ugyanis az apja halálakor nem csak Pamplona királyaként, hanem Aragónia grófjaként is az apja utóda lett.

III. Sancho a végrendeletében a birodalmát a négy fia között négy részre felosztotta, mind a négy fiát királlyá téve, ugyanis a Kasztíliai Grófságot, az Aragóniai Grófságot, valamint Sobrarbe és Ribagorza Grófságát egyaránt királysággá emelte (így nem csak a Pamplona trónját öröklő fia lett király). A származási helyükre utalással Kasztília és Aragónia első királyi házait Navarrai-háznak nevezik.

A Navarrai-ház kasztíliai és leóni ága[szerkesztés]

  • I. Nagy Ferdinánd (~1016–-1065), III. Sanchónak, Pamplona királyának a fia; uralkodott: Kasztília grófjaként (I. Ferdinánd) 1030-tól 1035-ig, Kasztília első királyaként (I. Ferdinánd) 1035-től 1065-ig, León királyaként (I. Ferdinánd) 1037-től 1065-ig,[2]
  • II. Erős Sancho (~1037–1072) (meggyilkolták), az előzőnek a fia, uralkodott: 1065-től 1072-ig, Kasztíliában,
  • VI. Vitéz Alfonz (~1047–1109), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1065-től 1109-ig Leónban, 1072-től 1109-ig Kasztíliában,
  • Urraca (1081–1126), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1109-től 1126-ig, Kasztíliában és Leónban.[3]

A Navarrai-ház aragóniai ága[szerkesztés]

  • I. Ramiro (~1007–1063) (csatában elesett), III. Sanchónak, Pamplona királyának a házasságon kívül született fia (I. (Nagy) Ferdinánd kasztíliai és leóni király féltestvére), Aragónia első királya, uralkodott: 1035-től 1063-ig,
  • I. Sancho Ramírez (~1043–1094) (ostrom közben elesett), az előzőnek a fia, uralkodott: 1063-tól 1094-ig (V. Sancho (V. Sancho Ramirez) néven Pamplona királya, 1076-tól 1094-ig),
  • I. Péter (~1068–1104), az előzőnek a fia, uralkodott: 1094-től 1104-ig (egyidejűleg I. Péter néven Pamplona királya),
  • I. Harcos Alfonz (~1073–1134) (ostrom közben kapott sérüléseibe belehalt), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1104-től 1134-ig (egyidejűleg I. Alfonz néven Pamplona királya),
  • II. Szerzetes Ramiro (1086–1157), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1134-től 1137-ig (lemondott),
  • Petronila (1136–1173), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1137-től 1164-ig (lemondott).[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Navarra területén létrejött Pamplonai Királyságot csak a XII. század közepétől nevezik Navarrai Királyságnak.
  2. I. Ferdinánd Sanchát (1013?-1067), a Kantábriai-házból származó V. Alfonz (994–1028) leóni király leányát, III. Bermudo (1010?,1017?-1037) leóni király testvérét vette feleségül. A sógorok között kirobbant harcban I. Ferdinánd győzött, III. Bermudo elesett, vele a Kantábriai-ház férfiágon kihalt, így lett I. Ferdinánd a Leóni Királyság uralkodója.
  3. Urraca királynő első férje az Ivreai-házból származó Burgundiai Rajmund (?-1107) gróf volt. A házasságukkal megalapították Kasztília és León következő királyi házát, az Ivreai-Burgundiai házat.
  4. Petronila királynő feleségül ment az Urgell-házból származó IV. Ramon (Rajmund) Berengárhoz (1113–1162), Barcelona grófjához (1131–1162), aki a házasság megkötésével Aragónia hercege lett. A házasságukkal megalapították Aragónia következő – második – királyi házát, a Barcelonai-házat. (Azt a grófi házat, amelyből IV. Rajmund Berengár származott, nem Barcelonai-háznak, hanem Urgell-háznak nevezik, mert a dinasztia őse, I. Sunifred, Urgell grófja volt.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I-III, Pamplona, 1972-1973.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig; Maecenas Könyvkiadó, 1991.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.