I. Alfonz aragóniai király
I. Alfonz | |
Aragónia királya | |
Uralkodási ideje | |
1104. szeptember 28. – 1134. szeptember 7. | |
Elődje | I. Péter aragóniai király |
Utódja | II. Ramiro aragóniai király |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház |
|
Született | 1073 körül Aragóniai Királyság |
Elhunyt | 1134. szeptember 7. (60–61 évesen) Poleñino[1] |
Nyughelye | Chapel of Saint Bartholomew (Huesca) |
Édesapja | Sancho aragóniai király |
Édesanyja | Roucy Felícia aragóniai királyné |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Urraca kasztíliai és leóni királynő |
Gyermekei | nincs |
I. Alfonz aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Alfonz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. (Harcos) Alfonz (Aragóniai Királyság, 1073 – Poleñino, 1134. szeptember 7.) aragóniai és navarrai király 1104-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]Sancho király fiaként született, és bátyja, I. Péter halála után jutott trónra. VI. Alfonz kasztíliai király rávette, hogy vegye feleségül leányát, és örökösét Burgundiai Rajmund özvegyét, Urracát. Így, miután 1109-ben VI. Alfonz elhunyt, Aragónia, Navarra, Kasztília és León névleg egyesült, I. Alfonz pedig felvette apósa címeit. Az egyesítés mindazonáltal kudarcba fúlt. León és Kasztília ellenséges fogadta Alfonzot — egyrészt, mert Urraca nem kedvelte második férjét, másrészt, mert Toledo francia érseke, Bernard védencét, Alfonzo Ramírezt (Urraca első házasságából való fiát) kívánta trónra juttatni. Bernard sürgetésére a pápa érvénytelennek nyilvánította Alfonz és Urraca házasságát. Alfonz továbbra is szerepet játszott León–Kasztília belső villongásaiban, és csak Urraca 1126-ban bekövetkezett halála után mondott le trónigényéről mostohafia javára.
E bonyodalmak között több jelentős győzelmet aratott a mórok felett: 1118-ban elfoglalta Zaragozát, 1125-ben pedig vakmerő katonai expedíciót vezetett mélyen Andalúzia déli részébe. Hadjárataihoz értékes támogatást kapott a Pireneusoktól északra fekvő grófságok uralkodóitól, így Aragónia dél-franciaországi ügyeibe is belekeveredett.
Alfonz 1134-ben, a fragai csatában halálos sebet kapott. Mélyen vallásos emberként királyságát a templomos- és az ispotályos lovagokra hagyta, de alattvalói végül fivérét, II. Ramirót ültették Aragónia trónjára. Navarra elszakadt Aragóniától, és királya a néhai V. García dédunokája, VI. García lett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Diccionario biográfico español (spanyol nyelven). Royal Academy of History, 2011
Források
[szerkesztés]- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 542. o.
Előző uralkodó: I. Péter |
Következő uralkodó: II. Ramiro |
Előző uralkodó: I. Péter |
Következő uralkodó: VI. García |