IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
IV. Rajmund Berengár
Ramon Berenguer IV.jpg

barcelonai gróf
Uralkodási ideje
1131 1162
Elődje III. Nagy Rajmund Berengár
Utódja I. Alfonz
Aragónia régense
Uralkodási ideje
1137 1162
Elődje II. Ramiro
Utódja Petronila
Életrajzi adatok
Uralkodóház Barcelonai-ház
Született 1114
Barcelona
Elhunyt 1162. augusztus 6. (47-48 évesen)[1]
Borgo San Dalmazzo
NyughelyeSanta Maria de Ripoll
Édesapja Ramon Berenguer III, Count of Barcelona
Édesanyja I. Douce provence-i grófnő
Házastársa Petronila aragóniai királynő
Gyermekei
  • Dulce of Aragon
  • II. Alfonz aragóniai király
  • Raimond-Bérenger III de Provence
  • Sancho, Count of Provence
  • Peter of Barcelona
  • Berenguer of Barcelona
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Rajmund Berengár témájú médiaállományokat.

IV. Ramon (Rajmund) Berengár (11131162. augusztus 6.) Barcelona grófja (1131–1162), Aragónia hercege (1137–1162), az Urgell-házból, Aragónia új királyi háza, a Barcelonai-ház őse.

Katalónia és Aragónia egyesítése[szerkesztés]

Rajmund megsegítette II. Ramiro aragóniai királyt Kasztíliával szemben, és ezért 1137-ben feleségül vehette a csecsemő Petronilát (1135–1174), a király lányát. Ekkor felvette az "Aragónia hercege" címet, II. Ramiro pedig az esküvő után lemondott a trónról lánya javára. Ezzel Ramon Berengár lett (1137–1162) Aragónia tényleges ura. A házassági szertartást 1151-ben, amikor Petronila 16 éves lett, ünnepélyesen megismételték.

Hatalomra kerülve sikeresen újratárgyalta azokat a szerződéseket, amelyekben I. Alfonz a keresztény lovagrendeknek ígérte királyságát. Két kisebb lovagrend 1140-ben lemondott területi igényeiről, a templomosokkal pedig 1143-ban sikerült Berengárnak megállapodnia. Ezt a szerződést a pápa is jóváhagyta. Átadott nekik hat várat, a királyi jövedelmek tizedét (plusz még évi 1000 sout Zaragozáért), vámmentességet adott, és nekik ígérte a móroktól visszahódítandó földek ötödét. A pápát Aragónia és Barcelona hűbérurának ismerte el.

Hódítások[szerkesztés]

1144-ben szövetséget kötött sógorával, VII. Alfonz kasztíliai királlyal, és hadat vezettek a murciai mórok ellen. 1147-ben elfoglalta Almeríát, 1148 decemberében Tortosát, 1149. október 24-én Léridát és Fragát; ekkor fölvette a Tortosa és Lérida márkija címet. 1149-ben békét kötött VI. (Újjáépítő) García pamplonai királlyal.

Berengár újra Aragónia hűbéresévé tette Valenciát, és a tudilléni szerződésben Kasztília is elismerte befolyását Valenciára és Murciára. 1154-ben ő lett V. Gaszton béarni vikomt gyámja.

Utódai[szerkesztés]

Négy fiuk és egy lányuk született:

  • Pedro (1152) még csecsemő korában meghalt;
  • Alfonz (1157) II. (Trubadúr) Alfonz néven anyja lemondása után Aragónia királya lett, és 1196-ban halt meg.
  • Pedro (1158) Aragónia hercege 1181. április 5-én halt meg.
  • Dulce (Aldoza, 1159) Aragónia hercegnője I. Sancho portugál királyhoz ment feleségül a Coimbrai Igreja Da Santa Cruz templomban, és 1198-ban halt meg.
  • Sancho (1161) Aragónia hercege (1223-ban? 1226-ban?) halt meg.

1162-ben elindult, hogy Torinóban találkozzon Barbarossa Frigyessel, de augusztus 6-án, az itáliai Borgo San Dalmazzóban meghalt. Végrendeletében az aragóniai korona minden birtokát legidősebb élő fiára, Alfonzra hagyta (feleségének be kellett érnie két faluval Katalóniában).

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)