Rhédey család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kisrédei nemes és gróf Rhédey család az ősi nemzetségekig visszavezethető régi, magyar család.

Története[szerkesztés]

Ez a család az Aba nemzetségből eredő, hevesi család. Az első, aki a Rédei nevet viselte, egy bizonyos Mikó, akit 1303-ban említenek. A Rhédeyek Mátyás királytól kaptak nemesi címerlevelet 1466-ban. A család gazdagságának megalapozója az 1560 körül született és 1621-ben meghalt Rhédey Ferenc Váradi kapitány volt. Bocskai István szabadságharcában annak egyik vezére volt, érdemei elismeréseként Bocskai 1606. május 2-án az ország főurai közé emeli. Az 1610-ben született Rhédey Ferenccel, aki 1648-tól Máramaros vármegye főispánja volt, a család magas társadalmi rangra emelkedett. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem tanácsosa volt, majd Rákóczi lemondása után az erdélyi rendek őt választották fejedelemmé, de nem sokáig viselhette ezt a magas méltóságot, mert 1658-ban Rákóczi visszatért a fejedelmi székbe. 1659-ben ugyanezen Ferenc grófi címet kapott, 1667-ben hunyt el. Mivel Rhédey fejedelem ágazata fiával, Lászlóval kihalt, a család egy másik ágát nevezik erdélyi ágnak, ez az ág 1744-ben kapott grófi címet, majd Gáborral 1897-ben halt ki.

Jelentősebb családtagok[szerkesztés]

  • Rhédey Klaudia, később Claudia von Hohenstein (1812–1841); férje: Alexander von Württemberg herceg (1804-1885)
  • Rhédey Ferenc (kb. 1560-1621) Váradi kapitány, bihari főispán
  • Rhédey Ferenc (1610–1667) államférfi, főispán, Erdély fejedelme
  • Rhédey János (1713-1768) tábornok, a magyar nemesi testőrség főhadnagya
  • Rhédey Lajos (1760–1831) kamarás, helyettes főispán
  • Rhédey László (1636–1664) háromszéki főkapitány, történetíró

Kastélyaik[szerkesztés]

Források[szerkesztés]