Rhédey Klaudia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rhédey Klaudia
Rhédey Klaudia grófnő
Rhédey Klaudia grófnő
Született 1812. szeptember 20. körül
Erdőszentgyörgy
Elhunyt 1841. október 1. (29 évesen)
Pettau
Sírhely Szent György kápolna
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Sándor württembergi herceg
Gyermekei Ferenc tecki herceg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rhédey Klaudia témájú médiaállományokat.

Gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna[1] (eredeti, konfirmáláskori neve Rhédey Claudia) (Erdőszentgyörgy, 1812. szeptember 20. körül – Pettau, 1841. október 1.) magyar grófnő, házassága révén Teck hercegnéje, kreált címén Hohenstein grófnő, a mai Windsor uralkodóház egyik ősanyja. II. Erzsébet brit királynő ükanyja.

Élete[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

A család egyik híres tagja volt Rhédey Ferenc (16101667), Erdély fejedelme (16571658), aki azonban nem volt közvetlen felmenője.[2] Rhédey Klaudiát szülei, gróf Rhédey László és báró Inczédy Ágnes 1812. szeptember 21-én kereszteltették meg az erdőszentgyörgyi református templomban Clodina[3] Zsuzsanna névre. Ő volt a házaspár egyetlen felnőttkort megért gyermeke.

Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban nevelkedett.

Házassága[szerkesztés]

A tecki hercegi címer

Rhédey Klaudia grófkisasszony egy farsangi bálon ismerkedett meg Sándor Pál Lajos württembergi herceggel (1804–1885), Lajos Frigyes Sándor württemberg–tecki herceg (1756–1817) és Henrietta nassau–weilburgi hercegnő (1780–1857) legkisebb fiával, I. Vilmos württembergi király (1781–1864) sógorával és unokafivérével. Apjának halála (1817) óta Sándor Pál herceg az ősi Teck hercege címet is viselte, mint egyedüli férfi utód. A herceg legidősebb nővére, Mária Dorottya hercegnő (1797–1855) József nádor harmadik felesége volt 1819 óta. Másik nővére, Paulina Terézia hercegnő (1800–1873) I. Vilmos württembergi király harmadik felesége volt 1820 óta.

Tizennyolc éves korában I. Ferenc császártól, magyar királytól a család meghívót kapott, és egy báli szezonra Bécsbe utazott. A bálon Sándor württembergi herceg és Klaudia első látásra egymásba szeretett. A bál után a herceg kérőként jelentkezett Rhédey Lászlónál, aki azonban elutasította azzal az indokkal, hogy nem tud magyarul. A leánykérést – korabeli szokások szerint – családi viták hosszú sora követte, de ötévi várakozás után (megtanult magyarul), 1835. május 2-án mégis egybekeltek, és Klaudia megkapta az előkelő Hohenstein grófnéja címet.[4]

Egyetlen fia, Ferenc 1837-ben Teck herce­ge lett, így királyi családból választhatott ma­gának feleséget: Viktória Mária cambridge-i hercegnőt, Viktória angol királynő unokanővérét vette el. Gyermekeik közül az egyik lányt, Teck Máriát a királynő unokájához, Albert walesi herceghez, annak halála után sógorához, György yorki herceghez adták feleségül, aki 1910-től V. György néven lépett az angol királyi trónra. Rhédey Klaudia, „az őszinte szerelem pici nagy­asszonya” unokája királyné lett, dédunokái, Edward és György herceg pedig angol király. Ez utóbbi idősebbik lánya, Klaudia ükunokája II. Erzsébet brit királynő. Az életvidám, szeretetre méltó asszony csak hat évig élhetett boldog házasságban, még harmincéves sem volt, amikor lovasbalesetben váratlanul meghalt. Férje soha nem tudta őt elfeledni. Klaudiát végakarata szerint az erdőszentgyörgyi református templomban, a Rhédey­ek sírkamrájába temették el. Az ott álló emléktáblát 1905-ben az angol trónörökös, a későbbi V. György brit király feleségeként Mary Viktória hercegnő állíttatta nagyanyja nyugvóhelye fölé. Klaudia bebalzsamozott szívét jóval később férje koporsójában helyezték örök nyugalomra. (Erdőszentgyörgy épített örökségének értékes része a Rhédey grófok kastélya. Felújítását román állami pénzen végzik, nyilván a Windsor-ház anyagi hozzájárulásával.)

A württembergi uralkodócsalád törvényei szerint a királyi család hercegi rangú tagja nem vehetett feleségül alacsonyabb, grófi származású leányt. Sándor herceg és Rhédey Klaudia grófnő házassága rangon alulinak (morganatikusnak) minősült, ezért a herceget és utódait kizárták a württembergi trónöröklésből és I. Vilmos württembergi király Klaudia hercegnének az örökletes Hohenstein grófnői címet (Gräfin von Hohenstein) adományozta, gyermekeik és utódaik ezt a címet viselték.

Egy fiuk és két leányuk született:

  • Claudine Henriette Marie Agnes, vagyis Klaudia Henrietta Mária Ágnes (1836–1894), Hohenstein grófnője;
  • Franz Paul Karl Ludwig Alexander, azaz Ferenc Pál Károly Lajos Sándor (1837–1900), Teck hercege, aki 1866-ban Mary Adelaide brit hercegnőt, Cambridge hercegnőjét (1833–1897), III. György brit király egyik unokáját vette feleségül;
  • Amalie Josephine Henriette Agnes Susanne, vagyis Amália Jozefin Henrietta Ágnes Zsuzsanna (1838–1893), Hohenstein grófnője, aki 1863-ban Paul von Hügel grófhoz ment feleségül.

Halála[szerkesztés]

Klaudia 1841 szeptemberében férje után utazott Grazba, ahol Sándor herceg akkor már osztrák császári vezérőrnagyként a helyi hadosztály parancsnoka volt. Az út során életét veszítette. Halálának körülményeiről több változat ismert. Várandós volt, útközben elvetélt, és orvosi ellátás híján belehalt a vérveszteségbe.[5] Más változat szerint Graz felé haladva kocsija az útszéli árokba borult, s a várandós Klaudia olyan sérüléseket szenvedett, hogy nyolc nap múlva, 1841. október elsején Pettau (ma Ptuj, Szlovénia) városában elhunyt. Ismét más változatban a hercegnő Pettauban egy nagyobb szabású lovasroham gyakorlatán volt jelen nézőként, lova megbokrosodott, levetette, és a vágtató katonalovak megtiporták.

Utolsó kívánsága szerint koporsóját hazaszállították Erdőszentgyörgyre. A több, mint 800 km-es út közel másfél hétig tartott.[6] A grófnőt 1841. október 12-én temették el abban a templomban, ahol közel 30 évvel korábban megkeresztelték.

Sírja fölé unokája, Mary Victoria tecki hercegnő 1905 májusában – már az angol trónörökös György herceg (a jövendő V. György brit király) feleségeként – márvány emléktáblát állíttatott, amely ma is látható.

Károly walesi herceg 2010-ben ellátogatott Erdőszentgyörgyre, hogy lerója kései tiszteletét nyugvóhelyénél, erdélyi és magyarországi látogatásai idején pedig több alkalommal emlegette, hogy magyar vér is csörgedez ereiben.

Származása[szerkesztés]

Nevének írása[szerkesztés]

Neve a fellelhető forrásokban különböző alakokban jelenik meg: Claudia, Claudina, Klaudia, Klaudina, Claudine és Cloden alakban egyaránt hivatkoznak rá. Ezekkel kapcsolatban az alábbiak szűrhetők le:[12]

Az eredeti, kereszteléskor kapott neve Claudia volt. Ennek cáfolhatatlan bizonyítéka az ezüst kehely, melyet 1826-ban Rhédey Claudia konfirmálásakor adományoztak a szülők az erdőszentgyörgyi templomnak, és amelynek feliratában Claudia névvel említik: A hálaadásnak poharát veszem és az én fogadásaimat, megadom az úrnak, az ő népe előtt, Solt CXVI 13, 14. Gróf Rhédey László és B. Intczédi Ágnes készíttette ezen poharat az erdőszentgyörgyi református Eclétsia számára, midőn Claudia, kedves leányok legelébb élt volna Úri szent vacsorával 1826. május 14-én.[13]
A Claudia név másik bizonyítéka a konfirmálásakor elhangzott papi beszédről fennmaradt eredeti nyomtatvány, melynek teljes címe: A TISZTA VALLÁSOSSÁG KERESZTYÉNI ELMÉLKEDÉSBEN, Melyet, — Cs. K. Camerarius Méltóságos Gróf Kis Rhédei RHÉDEI LÁSZLÓ Ur, és Báró INTZEDI ÁGNES asszony ő Nagyságok’ egyetlen egy életben maradt Leányok Kis Rhédei Méltóságos Gróf RHEDEI CLAUDIA Kis asszony a’ Szent Lélek’ Kitöltésének öröm Innepén, a’ Keresztyén Vallásban bé-iktattatott, és elsőben élt volna Úri Szent Vacsorával, — az örvendező Méltóságos Úri Szülék, — ’s egy háládatos Közönség előtt tartott HEREPEI KÁROLY, Kolo’svári Ev. Ref. Pap — az Erdő-Szent Györgyi Ref. templomba az 1826-ik eszt. Pünkösd első napján. KOLOS-VÁRONN Nyomtattatott a’ Ref. Koll. betűivel. 1826."[14].
A Claudia nevet erősítik a korabeli, még életében (1835-ben) megjelent sajtócikkek, amelyek Claudia névvel hivatkoznak rá.[15][16]
A Claudia nevet erősíti a Rhédey-kastély kertjében felállított szobor felirata, melynek oszlopára annak ellenére a Claudia nevet vésték, hogy a pár méterre található templomban elhelyezett emléktáblán a Claudina név szerepel.[17]
A Claudia nevet erősíti az is, hogy az OSzK képarchívuma Rhédey Claudia (1812–1841) címke alatt tárolja a róla őrzött három képet, annak ellenére, hogy a képek címe (vélhetően az eredeti cím alapján) a Klaudia (K-val) nevet tartalmazza.
Nevének Claudine alakja kizárólag idegen nyelvű említésekben (vagy azokra utalásokban) szerepel, például a gothai almanachban, vagy <ref>a síremléke fölötti emléktábla angol nyelvű részén.
A Claudina név a Claudine francia név magyar megfelelője. Az arcanum adatbázisban található korabeli újságok és közlönyök találatai alapján a 19.században Claudina és Klaudina alakban egyaránt divatos. 1905-ben az akkor még wales-i hercegnő, későbbi királyné által adományozott emléktáblán, amely az erdőszentgyörgyi templom falán található, a név az angol feliratban Claudine, a magyar szövegben Claudina alakban szerepel.
A Klaudia név a Claudia magyarosított alakja, és más, C-vel kezdődő idegen nyelvből átvett névhez hasonlóan (például Caroline−Carolina−Karolina, Clementine−Clementina−Klementina) fokozatosan kiszorította az idegenes Claudia alakot. A Rhédey Klaudia név (K-val) 1891-ben tűnik fel először a magyar sajtóban, amikor Clarence wales-i herceg és Teck Mária Viktória hercegnő eljegyzése kapcsán írnak a hercegnő őseiről. 1893-ban ugyancsak a Vasárnapi Újság több cikkében is részletesen ismerteti a Rhédey család életét, minden előfordulás során Klaudia alakban írva a nevet. A Nyelvtudományi Intézet által kiadott Magyar utónévkönyv] 2017-ben már csak a Klaudia alakot ismeri el Magyarországon anyakönyvezhetőnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A személyére való hivatkozásokban neve előfordul Claudia, Claudina, Klaudina és Claudine alakban is
  2. Euweb/Rhédey family – 2013. május 30.
  3. http://szh.ro/archivum/offline/cikk/84893/vitezek-mi-lehet (halott link)
  4. http://www.3szek.ro/load/cikk/38881/rhedey_claudia_erdelyi_nagyasszonyok%7C Erdélyi nagyasszonyok
  5. Rhédey Claudia halála
  6. II. Erzsébet brit királynő magyar ükanyja. Rhédey Claudia erdélyi születésű grófnőre emlékezve. Fókusz. 2012. november 1.
  7. Miroslav Marek: Thoroczkay 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 6. (Hozzáférés: 2015. május 5.)
  8. Miroslav Marek: Kapy de Kapivár (angol nyelven). Genealogy.eu, 2007. június 8. (Hozzáférés: 2015. május 5.)
  9. Miroslav Marek: Bánffy de Losoncz 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2015. május 5.)
  10. Miroslav Marek: Daniel de Vargyas 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2015. május 5.)
  11. Miroslav Marek: Rhédey de Kisréde 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2015. május 5.)
  12. A név alakjával kapcsolatos forráskutatás és -elemzés ismertetése a szócikk vitalapján követhető.
  13. A kastély melletti Szent György templom Központ. 2016. április 7.) Az ezüstkehelyről, és annak feliratáról a link nem tartalmaz fotót, de nincs okunk kételkedni abban, hogy a feliratot betűhűen adták vissza.
  14. A nyomtatvány ismertetésének linkje
  15. Hazai 's Külföldi Tudósítások. 1835. december 2. 355 p.
  16. Jelenkor. 1835. jún. 3. 355 p.
  17. Erdőszentgyörgyön felállított szobrának képét Nincs okunk kételkedni abban, hogy a szobrot megrendelő helyiek nem néztek alaposan utána annak, hogy településük híres szülötte milyen néven élte le életét.

Források[szerkesztés]

  • Magyar Nemzet: Mitől magyar Károly herceg?
  • W. Vityi Zoltán: Őfelsége II. Erzsébet angol királynő magyarországi ősei. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület III. Magyar Őstörténeti Találkozóján elhangzott előadás (London, 1988.), Kapu, Magyar Múlt (32-36 oldal)
  • Filkorn Béla: Vay Ádámtól a brit királynőig, Nyíregyháza, 1995
  • Komáromy András: A kis-rédei Rhédey családról. Turul, 1883, 119–138.o.
  • Búza Péter: Szenzációk nyomában a békeidők Budapestjén. Budapest, 1989
  • Szász Zoltán: A mozdulatlanság politikája. História
  • Magyar Párbaj, Sebess Dénes: Bethlen István gróf, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
  • Michel Baigent, Richard Leight: A Szent vér és a szent Grál, 1982
  • Kelemen: Unitárius kislexikon
  • Koncz J.: Unitárius főurak a kuruc világban, Keresztény Magvető, 1902
  • Opinio, de viribus opinionis, Mosis Biro de Homorod Szent Marton Claudiopoli, 1725
  • Gróf Rhédei József (NagyIván744)

További információk[szerkesztés]