Ugrás a tartalomhoz

Belgium uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németalföld történelme
Belgium Hollandia Luxembourg
A Karoling-dinasztia birodalma
800843 között
Lotaringia
843977 között
A feudális kor
1014. század. Lásd még:

Liège-i Püspökség
9851790
+
Stavelot-Malmedy Fejedelemség
+
Bouilloni Fejedelemség
9851795 között

Burgundi
Hercegség

Luxemburgi Hercegség
1441-től Burgundia része
1384/14731482
Tizenhét Tartomány
14821556
Spanyol-Németalföld
Egyesült Holland Tartományok
15811795
15811713

Osztrák-Németalföld
17131790

Belgiumi Egyesült Államok
1790
Osztrák-Németalföld 17901794

Francia forradalom – az első köztársaság

Batáviai Köztársaság
17951806
17951804

Franciaország – az első császárság
18041815
Hollandi Királyság
18061810


Egyesült Holland Királyság
18151830

Luxemburgi Nagyhercegség
(1890-ig perszonálunióban a Holland Királysággal)

Belga Királyság
1830-tól
Holland
királyság

1830-tól

Az alábbi táblázat a Belga Királyság uralkodóinak sorát tartalmazza. Elsőként a belga szabadságharc után, 1831-ben foglalhatta el a trónt Lipót szász–coburg–gothai herceg, aki a belgák királya (hollandul: Koning der Belgen, franciául: Roi des Belges, németül: König der Belgier) címet vette fel.

Ezt a címet több okból is tanácsos volt felvennie az uralkodónak. Egyrészt a belga néphez kötődik ezzel a kifejezéssel az uralkodó személye, míg a Belgium királya esetén az államhoz, a területhez kapcsolható a monarcha személye. Ez utóbbi a francia forradalom előtti abszolút uralkodók jellemzője volt, amelyet a nemzeti ébredés korszaka végleg eltörölt. Másrészt történelmi okok is magyarázzák ennek a címnek a használatát. A háromnyelvű ország ugyanis 1830 előtt Németalföld területéhez tartozott. A korábbi holland uralkodó a latin Rex Belgium címet vette fel, amely Belgium királyának feleltethető meg. A belga szeparatisták ezért a belgák királya címet támogatták, amely más volt, mint a holland időkben már kisajátított cím.

Belgium trónján a Szász–Coburg–Gothai-ház tagjai uralkodnak, azonban az első világháború után, 1920-ban a család úgy döntött, hogy a népszerűtlen németes hangzású nevet leváltják, és a háromféle nyelvnek megfelelően felveszik a de Belgique, van België vagy von Belgien nevet. Ez a változtatás mégsem vált be teljesen, ugyanis a belga uralkodóházat leggyakrabban mind a mai napig eredeti német nevükön emlegetik.

A ma is létező monarchiáktól eltérően Belgium uralkodói nem automatikusan, elődjük halálakor válnak az ország uralkodójává, hanem akkor, amikor leteszik alkotmányos esküjüket. Ezért néhány hetes "interregnum" áll be uralkodóváltáskor.

A jelenlegi belga uralkodó I. Fülöp.

Az első belga király trónra lépése[szerkesztés]

1830. november 22-én a Belga Nemzetgyűlés az alkotmányos monarchiát jelölte meg a frissiben függetlenné vált Belgium államformájaként, 174 igen szavazattal 13 ellenében. 1831 februárjában Lajos nemours-i herceget, Lajos Fülöp francia király fiát jelölték a trónra, de az európai nagyhatalmak nyomására Lajos Fülöpé kénytelen volt fia nevében visszautasítani az ajánlatot. 1831. február 25-én a nemzetgyűlés Erasme-Louis-t, Surlet de Chokier báróját nevezte ki Belgium régensévé, aki a független belga állam első államfője volt. Június 4-én a nemzetgyűlés Lipót Szász–Coburg–Gothai herceget nevezte ki a belgák királyának és 1831. július 21-én letette alkotmányos esküjét.

A belgák királya[szerkesztés]

Szász–Coburg–Gothai-házból[szerkesztés]

width="85%"

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]