Brabanti Hercegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brabanti Hercegség
959 – 1430
Coat of arms of Brabant.svg
Brabant1477.png
A Brabanti Hercegség és a környező államok térképe 1477-ből
Általános adatok
Fővárosa Leuven, Brüsszel
Hivatalos nyelvek holland, francia
Vallás keresztény
Kormányzat
Államforma Örökletes hercegség
Dinasztia Brabant hercegei
Elődállam
Utódállam
 Brabanti tartományi grófság
Burgundi Hercegség 

A Brabanti Hercegség (angolul: Duchy of Brabant, hollandul: Hertogdom Brabant, franciául: Duché de Brabant) a 10-15. század között fennállt történelmi állam volt a Németalföldön. Kiterjedése csúcspontján nemcsak a mai Belgium területén található Flamand-Brabant, Vallon-Brabant és Antwerpen tartományok, valamint a Brüsszel környéke tartozott ide, hanem a Hollandiában található Észak-Brabant tartomány is.

A hercegség legfontosabb városai Brüsszel, Antwerpen (Antwerpen), Leuven, Breda, 's-Hertogenbosch, Lier, Tilburg és Eindhoven voltak.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római korban a későbbi hercegség területe a Gallia Inferior és Gallia Belgica provinciák része volt, kelta eredetű törzsek népesítették be. A római birodalom felbomlása során germán törzsek özönlötték el a térséget, kiszorítva a korábban itt lakó keltákat.

A térséget végül a frankok vonták az uralmuk alá és a Frank Birodalomból származik a terület első említése is: a Karolingok alatt került kialakításra a pagus Bracbatensis vármegye [2], amely a Schelde és a Dijle folyók között helyezkedett el. Neve a bracha "új" és a bant "környék, vidék" szavakból ered.[1]

A brabanti tartományi grófságot a Nagy Károly által teremtett birodalom felosztása során, Lotaringia részeként hozták létre, méghozzá Alsó-Lotaringia egyik hűbéres államaként 959-ben. A felosztás eredményeként a terület a Német-római Birodalom része lett, és a birodalmi hűbérbirtokot III. Henrik leuveni gróf kapta meg 1085-1086 körül, miután az előző brabanti őrgróf, II. Lotaringiai Hermann gróf meghalt.

A Brabanti Hercegség hivatalosan 1183-1184-ben alakult meg, és a Brabant hercege örökletes címet Barbarossa Frigyes német-rómnai császár hozta létre I. Henrik részére, aki III. Gottfried leuveni gróf és alsó-lotaringiai herceg fia volt. Habár az eredeti brabanti grófság területe meglehetősen kicsit volt, hiszen csak a Brüsszel városától nyugatra, a Dender és a Zenne folyók között elterülő földekre korlátozódott, később a brabanti hercegek mégis a fennhatóságuk alá tartozó összes terüketet ezen a néven emlegették a 13. szd-tól kezdve.

1190-ben III. Gottfried halálával fia, Henrik megszerezte brabanti hercegi címe mellé az alsó-lotaringiai hercegi címet is, amely akkoriban már csak formális titulus volt, tényleges földbirtokok nélkül. Utódai felvették a Brabant és Alsó-Lotaringia hercege címet.

A Brabanti Hercegség területei: a hollandiai Észak-Brabant, háromo belga tartomány Antwerpen, Vallon-Brabant és Flamand-Brabant, valamint Brüsszel és környéke.

Az 1288-as worringeni csatában a brabanti hercegek megszerezték maguknak a szomszédos Limburgi Hercegséget, illetve Overmaast. 1354-ben III. János brabanti herceg szabadságjogokat adományozott a hercegség polgárainak (Blijde Inkomst). 1430-ban Brabant, Limburg és Lotaringia hercegségeket Jó Fülöp burgundi herceg örökölte és ezek a korábban önálló feudális államocskák beolvadtak a burgund hercegek által kialakított németalföldi államalakulatba. 1477-ben a burgundi ház férfiágának kihalásával a hercegség a Habsburg-család birtoka lett, majd V. Károly német-római császár létrehozta a Tizenhét Tartomány néven ismert politikai egységet Németalföldön és ezután Brabant további történelme megegyezik Belgium, illetve Hollandia történelmével.

A németalföldi szabadságharc (az ún. nyolcvanéves háború, 1568–1648) során a hercegség északi részét holland csapatok szállták meg és az 1648-as vesztfáliai béke értelmében a terület hivatalosan is a független Holland Köztársaság része lett.

A hercegség déli része továbbra is a spanyol Habsburgok kezén marad a Spanyol-Németalföld tartomány részeként. A spanyol örökösödési háború során előbb francia, majd angol-holland csapatok szállták meg és csak az 1714-es utrechti béke értelmében lett az osztrák Habsburgokhoz az Osztrák-Németalföld tartomány részeként.

1789-ben II. József német-római császár eltörölte a brabanti városok és a céhek korábbi előjogait, az egész birodalomra kiterjedő reformok keretében. Az intézkedés következtében 1790-ben rövid életű felkelés robbant ki, amelynek során Brabant népe a turnhouti csatában legyőzte az osztrákokat, és a többi tartománnyal együtt kikiáltották a Belgiumi Egyesült Államokat.

Bár a felkelést sikerült leverni, de 1795-ben a francia csapatok elfoglalták a tartományt és feloszlatták a brabanti hercegséget. Területét az újonnan létrehozott Deux-Nèthes (a mai Antwerpen tartomány) és Dyle (a későbbi Brabant tartomány) megyék között osztották fel.

Ld. még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egy másik magyarázat szerint a hercegség Brabo, egy félig mondai, félig valós frank törzsfőnök után kapta a nevét.Ld. [1]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Duchy of Brabant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Hertogdom Brabant című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Duché de Brabant című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.