Albánia államfőinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Albánia zaklatott 20. századi történelme során nem mindig voltak pontosan behatárolhatóak az államfői jogkörök: a posztot időről időre köztársasági elnök, király, herceg, pártfőtitkár stb. töltötte be.

Államfő Hivatali idő Megjegyzés
[…] 1913. október 16.
1914. szeptember 6.
Albánia az osztrák–magyar, brit, francia, német, olasz, orosz és albán összetételű Nemzetközi Ellenőrző Bizottság igazgatása alatt állt. 1914. március 7. után a trónra került Vilmos fejedelmet támogatták.
Vilmos fejedelem 1914. március 7.
1914. szeptember 3.
Polgári nevén Wilhelm zu Wied, az Albán Fejedelemség uralkodója. 1925. január 31-éig formálisan ugyan uralkodó maradt, de 1914. szeptember 3-ától száműzetésben élt. Az államfői teendőket névleges uralkodása alatt, 1920-tól a Legfelsőbb Tanács, illetve ügyvezető államfő látta el (lásd lentebb).
Legfelsőbb Tanács 1920. január 30.
1924. december 24.
Tagjai 1921. december 22-éig: Luigj Bumçi, Aqif Elbasani, Abdi Toptani, Mihal Turtulli. 1921. december 22. után: Ndoc Pistulli, Ymer Vrioni (mindketten 1922. március 11-éig), Sotir Peci, Refik Toptani (1924. június 2-áig), Gjon Çoba (1922. november 26-ától 1924. május 24-éig), Xhafer Ypi (1922. november 26-ától 1924. június 2-áig).
Sotir Peci 1924. június 2.
1924. július 2.
Ügyvezető államfő, a Legfelsőbb Tanács egyetlen tagja.
Fan Noli 1924. július 2.
1924. december 24.
Ügyvezető államfő, a Legfelsőbb Tanács egyetlen tagja.
Refik Toptani 1924. december 24.
1925. január 31.
Ügyvezető államfő, a Legfelsőbb Tanács egyetlen tagja.
Amet Zogu 1925. január 31.
1939. április 8.
1928. szeptember 1-jéig köztársasági elnök, utána I. Zog (III. Szkander bég) néven az Albán Királyság uralkodója.
Xhafer Ypi 1939. április 9.
1939. április 12.
Az Ideiglenes Közigazgatási Bizottság elnöke.
Shefqet Vërlaci 1939. április 12.
1939. április 16.
Ügyvezető államfő.
III. Viktor Emánuel 1939. április 16.
1943. szeptember 8.
Albánia királya. Albánia perszonálunióban Olaszországgal.
[…] 1943. szeptember 8.
1944. október 20.
Albánia német megszállás alatt. A katonai főparancsnok 1943. szeptember 8-ától 1944. június 1-jéig Theodor Geib, 1944. október 2-áig Otto Gullmann.
Enver Hoxha 1944. október 22.
1985. április 11.
1944. május 24-étől október 22-éig ügyvivő kormányfő mint a Nemzeti Felszabadítási Főtanács elnöke.[1] Az Albán Munkapárt főtitkára.
Ramiz Alia 1985. április 13.
1992. április 3.
1991. április 30-áig az Albán Munkapárt főtitkára, utána köztársasági elnök.
Sali Berisha 1992. április 9.
1997. július 24.
Köztársasági elnök.
Rexhep Meidani 1997. július 24. –
2002. július 24.
Köztársasági elnök.
Alfred Moisiu 2002. július 24. –
2007. július 24.
Köztársasági elnök.
Bamir Topi 2007. július 24. -
2012. július 24.
Köztársasági elnök
Bujar Nishani 2012. július 24. –
2017. július 24.
Köztársasági elnök
Ilir Meta 2017. július 24. – Köztársasági elnök

Egyéb államalakulatok a mai Albánia területén[szerkesztés]

Korçai Albán Autonóm Köztársaság (1916–1920)[szerkesztés]

A Korça városát elfoglaló franciák védnöksége alatt 1916. december 10-én létrehozott köztársaság, amelyet hivatalosan csak 1920. június 21-én oszlattak fel, noha már 1918. február 16-án összeomlott.

Hivatali idő Megjegyzés
Themistokli Gërmenji 1916. december 10.
1917. november 7.
A végrehajtó hatalom feje.
Qani Dishnica 1917. november 9.
1917 ???
A végrehajtó hatalom feje.

Mirditai Köztársaság (1921)[szerkesztés]

Szerb támogatással kikiáltott, rövid ideig fennálló köztársaság 1921. július 17. és november 20. között.

Hivatali idő Megjegyzés
Marka Gjoni(wd) 1921. július 17.
1921. november 20.
A köztársaság elnöke.

Szabad Albánia Nemzeti Bizottsága (1949–1953)[szerkesztés]

Az 1949-ben New Yorkban megalakított és 1953-ig működő emigráns albán kormány.

Hivatali idő Megjegyzés
Midhat Frashëri 1949 Az emigráns kormány vezetője.
19491953 Az emigráns kormány vezetője ismeretlen.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. 348. o. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  

Források[szerkesztés]

A fenti táblázatok fő forrásául Owen Pearson Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939 (London, Tauris, 2004, ISBN 1-84511-013-7), valamint Albania in occupation and war: From fascism to communism, 1940–1945 (London, Tauris, 2005, ISBN 1-84511-014-5) című könyvei szolgáltak, továbbá az 1940 utáni évekhez, illetve az adatok kontrolljára másodlagos forrásként felhasználtuk a www.worldstatesmen.org online adattárát is.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Klaus-Jürgen Matz, Ki mikor uralkodott, kormányzott (Uralkodók táblái a világtörténelemhez; Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek), Budapest, Magyar Könyvklub, 2003, ISBN 963-547-849-6 – a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze

Lásd még[szerkesztés]