Erzsébet belga királyné
| Erzsébet belga királyné | |
 | |
| Belgium királynéja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1909. december 17. – 1934. február 17. | |
| Elődje | Mária Henrietta |
| Utódja | Asztrid |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Wittelsbach-ház |
| Született |
1876. július 25.[1][2][3][4][5] Possenhofen, Bajor Királyság |
| Elhunyt |
1965. november 23. (89 évesen)[2][3][4][6] Brüsszel, Belgium |
| Nyughelye | Laekeni Miasszonyunk Templom |
| Édesapja | Károly Tivadar |
| Édesanyja | Maria José |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | I. Albert belga király |
| Gyermekei | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet belga királyné témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Erzsébet belga királyné (teljes nevén Elisabeth Gabriele Valérie Marie; Possenhofeni kastély, 1876. július 25. – Brüsszel, 1965. november 23.) született bajor hercegnő, I. Albert belga királlyal kötött házassága révén Belgium királynéja. Erzsébet magyar királyné unokahúga, III. Lipót belga király édesanyja.
Élete[szerkesztés]
Származása, testvérei[szerkesztés]
Édesapja a Wittelsbach-házból származó Károly Tivadar bajor herceg (1839–1909) volt, Miksa József bajor hercegnek és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnőnek 5. gyermeke.
Édesanyja Maria José portugál infánsnő (Maria José de Bragança, 1857–1943) volt, I. Mihály portugál király és Adelheid löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő leánya, Károly Tivadar herceg második felesége, akivel 1874. április 29-én kötött házasságot. Erzsébet édestestvérei:
- Zsófia (1875–1957), aki Hans Veit zu Toerring-Jettenbach grófhoz ment feleségül.
- Mária Gabriella (1878–1912), aki Rupprecht bajor koronaherceghez ment feleségül.
- Lajos Vilmos (1884–1968).
- Ferenc József (1888–1912).
Édesapja első házasságából is született egy féltestvére:
- Amália (1865–1912), aki Vilmosnak, Urach grófjának felesége lett.
Nevét édesapjának kedvenc testvéréről, Erzsébet császárnéról és királynéról kapta. Édesapja, Károly Tivadar herceg elismert szemorvos és klinikaalapító volt. A Bragança-házból származó édesanyján keresztül, aki az 1851-ben trónjáról elűzött I. Mihály portugál király leánya volt, Erzsébet hercegnő a legnagyobb uralkodóházakkal is rokoni kapcsolatban állt.
Édesapja nagy műkedvelő ember volt és ezt átörökítette családjára is. Erzsébet hercegnő a zene, festészet és a szobrászat iránt érzett nagy szeretetet. Apja klinikáján azt is elsajátította, hogyan kell megbirkózni az emberek szenvedésével.
Házassága, gyermekei[szerkesztés]
Amikor leendő férjével Albert belga herceggel találkozott, az még csak nagybátyjának, II. Lipót belga király trónjának örököse volt. Találkozásuk nem volt mindennapinak nevezhető; egy temetésen ismerkedtek meg. Erzsébet hercegnő nagynénjét, Zsófia Sarolta bajor hercegnőt búcsúztatták, aki 1897. május 4-én a párizsi Jótékonysági Bazár leégésekor veszítette életét.
A vőlegény édesapja Fülöp flandriai herceg volt, édesanyja Mária román királyi hercegnő, I. Károly román király testvére. Születésekor még csak a harmadik helyen állt a trónörökösök közt édesapja és Balduin nevű bátyja után, de Balduin herceg 1891-ben bekövetkezett halálával ő került előtérbe.
Albert herceg és Erzsébet hercegnő eljegyzését 1900. május 30-án tartották meg, a házasságot pedig ugyanazon év október 2-án, Possenhofenben (Pöcking község része) kötötték meg. Házasságukból 3 gyermek született:
- Lipót Fülöp Károly Albert (1901–1983), Brabant hercege, a későbbi III. Lipót belga király
- Károly Tivadar Henrik (1903–1983), Flandria grófja, 1944–1950 között Belgium régense.
- Mária Jozefa Sarolta Zsófia (1906–2001), 1930-tól Savoyai Umbertó olasz trónörökös felesége, 1946 májusában rövid időre Olaszország királynéja.
1909-ben nagybátyja halálával Albert herceg I. Albert néven örökölte a belga királyi trónt, így Erzsébet hercegnéből Belgium királynéja lett.
Belgium királynéja[szerkesztés]
Az első világháború alatt Erzsébet és a férje egy De Panne nevű kis halászvároskában tartózkodott. Hamar megszerettette magát azzal, hogy látogatásokat tett a frontvonalban harcolók közt, és egy nővéregyletet támogatott. Maga is kitartóan ápolta a sebesülteket. 1914-ben kórházat alapított, ahová művészek is ellátogatnak, hogy a betegeket játékukkal szórakoztassák. Német származása ellenére népszerű királynévá vált, és buzgón támogatta választott hazáját.
Idősebb éveiben is pártfogolta művészetet. Olyan neves tudósokkal tartott baráti kapcsolatot, mint Albert Einstein. Belgium német megszállása alatt (1940-44 között) kihasználva német kapcsolatait és befolyását, zsidó gyerekek százait mentette meg a deportálástól. Ezért 1965-ben az izraeli kormány a Világ Igaza címet ajándékozta neki.
Férje, Albert király 1934-ben veszítette egy hegymászó baleset következtében, amely Marche-les-Dames-ben, az Ardennek belgiumi részén, Namur közelében történt.
Az 1950-es években Erzsébet gyakran tett látogatást kommunista országokban, Kínában, Lengyelországban és a Szovjetunióban, amelynek eredményeképpen „vörös királynéként” kezdték emlegetni.
89 éves korában halt meg, 1965. november 23-án. A családi sírboltban helyezték örök nyugalomra a laekeni Miasszonyunk Templomban, Brüsszelben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Biographie Nationale de Belgique (francia nyelven), 1868. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
Források[szerkesztés]
- Cyrille Boulay: Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről; 2003.
- The Righteous Among The Nations – Wittelsbach, Elisabeth Queen Mother Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában.
|
