III. Lipót belga király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Lipót belga király
Asztrid és Lipót eljegyzése 1926-ban
Asztrid és Lipót eljegyzése 1926-ban

Brabant hercege, A belgák királya (1934-1951)
Uralkodási ideje
19341951
Elődje I. Albert belga király
Utódja I. Baldvin belga király
Életrajzi adatok
Uralkodóház Szász–Coburg–Gotha
Teljes neve Léopold Philippe Charles Albert Meinrad Hubertus Marie Miguel
Született 1901. november 3.
Brüsszel  Belgium
Elhunyt 1983. szeptember 25. (81 évesen)
Sint-Lambrechts–Woluwe  Belgium
Nyughelye Laeken, Belgium
Házastársa Asztrid
Mary Lilian Baels
Gyermekei Jozefina Sarolta királyi hercegnő (1927–2005)
Baldvin királyi herceg (1930–1993)
Albert királyi herceg (* 1934)

Alexander (1942–2009)
Mária-Krisztina (* 1951)
Mária-Eszmeralda (* 1956)
Édesapja I. Albert belga király
Édesanyja Erzsébet belga királyné

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lipót belga király témájú médiaállományokat.

III. Lipót (franciául: Léopold, hollandul: Leopold, németül: Leopold); Léopold Philippe Charles Albert Meinrad Hubertus Marie Miguel (1901. november 3.1983. szeptember 25.) a Szász–Coburg–Gothai-házból származó belga királyi herceg, Brabant hercege, trónörökös, majd belga király, Belgium negyedik uralkodója, aki 1934 és 1951 között uralkodott.

Élete[szerkesztés]

Származása, ifjúkora[szerkesztés]

Lipót herceg Brüsszelben született, Albert herceg, a későbbi I. Albert belga király és Erzsébet bajor hercegnő (később belga királyné) első gyermekeként.

Uralkodása[szerkesztés]

Middle coat of arms of Belgium.svg

1934-ben III. Lipót néven lett Belgium uralkodója. A második világháború alatti kollaboráns ténykedésével politikailag kompromittálta magát. 1944 júniusában, a normandiai partraszállás után Himmler utasítására Németországba deportálták. 1945-ben amerikai csapatok kiszabadították, de Belgiumba nem térhetett vissza. Helyére még 1944-ben öccsét, Károly Teodort, Flandria hercegét nevezték ki Belgium régensévé, aki 1950-ig bátyja nevében állt az ország élén. Albert ekkor visszatért Brüsszelbe. Személye politikai válságot robbantott ki, tiltakozó tömegtüntetésekre és országos általános sztrájkra került sor. 1951. július 16-án Albert lemondásra kényszerült, helyére másnap, 17-én fia, Baldvin brabanti herceg lépett.

Első és második házassága[szerkesztés]

1926. november 4-én Stockholmban kötött házasságot Asztrid svéd királyi hercegnővel. Házasságukból három gyermek származott:

Lipót 1934. február 23-án lett uralkodó azután, hogy apja, I. Albert király ugyanezen a napon sziklamászás közben Marche-les-Dames-ban (az Ardennekben) életét vesztette.

Asztrid királyné 1935. augusztus 29-én a svájci Küssnachtban, a Vierwaldstätti-tónál (Schwyz kanton) egy autóbalesetben életét vesztette, az autót vezető király pedig megsérült. Az özvegy III. Lipót király később, 1941-ben – már a megszálló német csapatok „védőőrizetében” – házasságot kötött a brit Mary Lilian Baels-szel (1916–2002), akinek a Rethy hercegnője címet adományozta. Második feleségétől is 3 gyermeke született, őket azonban kizárták a trónöröklés lehetőségéből:

  • Alexander Emánuel Henrik Albert Mária Lipót belga királyi herceg (1942–2009)
  • Mária-Krisztina Dafné Erzsébet Asztrid Leopoldina belga királyi hercegnő (* 1951)
  • Mária-Eszmeralda Adélheid Liliána Anna Leopoldina belga királyi hercegnő (* 1956)

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopold III van België című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
I. Albert
A belgák királya
1934 – 1951
1944–1950 névleg,
Károly régens mellett
Szász–Coburg–Gotha
Belgium királyi középcímere
Következő uralkodó:
Baldvin