III. Lipót belga király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Lipót belga király
Léopold Philippe Charles Albert Meinrad Hubertus Marie Miguel
Asztrid és Lipót eljegyzése 1926-ban
Asztrid és Lipót eljegyzése 1926-ban

Brabant hercege, A belgák királya (1934-1951)
Uralkodási ideje
19341951
Elődje I. Albert belga király
Utódja I. Baldvin belga király
Életrajzi adatok
Uralkodóház Szász–Coburg–Gotha
Született 1901. november 3.
Brüsszel  Belgium
Elhunyt 1983. szeptember 25. (81 évesen)
Sint-Lambrechts–Woluwe  Belgium
Nyughelye Laeken, Belgium
Házastársa Asztrid
Mary Lilian Baels
Gyermekei Jozefina Sarolta királyi hercegnő (1927–2005)
Baldvin királyi herceg (1930–1993)
Albert királyi herceg (* 1934)

Alexander (1942–2009)
Mária-Krisztina (* 1951)
Mária-Eszmeralda (* 1956)
Édesapja I. Albert belga király
Édesanyja Erzsébet belga királyné
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lipót belga király témájú médiaállományokat.

III. Lipót (franciául: Léopold, hollandul: Leopold, németül: Leopold); Léopold Philippe Charles Albert Meinrad Hubertus Marie Miguel (1901. november 3.1983. szeptember 25.) a Szász–Coburg–Gothai-házból származó belga királyi herceg, Brabant hercege, trónörökös, majd belga király, Belgium negyedik uralkodója, aki 1934 és 1951 között uralkodott.

Élete[szerkesztés]

Származása, ifjúkora[szerkesztés]

Lipót herceg Brüsszelben született, Albert herceg, a későbbi I. Albert belga király és Erzsébet bajor hercegnő (később belga királyné) első gyermekeként.

Uralkodása[szerkesztés]

Middle coat of arms of Belgium.svg

1934-ben III. Lipót néven lett Belgium uralkodója. A második világháború alatti kollaboráns ténykedésével politikailag kompromittálta magát. 1944 júniusában, a normandiai partraszállás után Himmler utasítására Németországba deportálták. 1945-ben amerikai csapatok kiszabadították, de Belgiumba nem térhetett vissza. Helyére még 1944-ben öccsét, Károly Teodort, Flandria hercegét nevezték ki Belgium régensévé, aki 1950-ig bátyja nevében állt az ország élén. Albert ekkor visszatért Brüsszelbe. Személye politikai válságot robbantott ki, tiltakozó tömegtüntetésekre és országos általános sztrájkra került sor. 1951. július 16-án Albert lemondásra kényszerült, helyére másnap, 17-én fia, Baldvin brabanti herceg lépett.

Első és második házassága[szerkesztés]

1926. november 4-én Stockholmban kötött házasságot Asztrid svéd királyi hercegnővel. Házasságukból három gyermek származott:

Lipót 1934. február 23-án lett uralkodó azután, hogy apja, I. Albert király ugyanezen a napon sziklamászás közben Marche-les-Dames-ban (az Ardennekben) életét vesztette.

Asztrid királyné 1935. augusztus 29-én a svájci Küssnachtban, a Vierwaldstätti-tónál (Schwyz kanton) egy autóbalesetben életét vesztette, az autót vezető király pedig megsérült. Az özvegy III. Lipót király később, 1941-ben – már a megszálló német csapatok „védőőrizetében” – házasságot kötött a brit Mary Lilian Baels-szel (1916–2002), akinek a Rethy hercegnője címet adományozta. Második feleségétől is 3 gyermeke született, őket azonban kizárták a trónöröklés lehetőségéből:

  • Alexander Emánuel Henrik Albert Mária Lipót belga királyi herceg (1942–2009)
  • Mária-Krisztina Dafné Erzsébet Asztrid Leopoldina belga királyi hercegnő (* 1951)
  • Mária-Eszmeralda Adélheid Liliána Anna Leopoldina belga királyi hercegnő (* 1956)

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopold III van België című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
I. Albert
A belgák királya
1934 – 1951
1944–1950 névleg,
Károly régens mellett
Szász–Coburg–Gotha
Belgium királyi középcímere
Következő uralkodó:
Baldvin