Fárúk egyiptomi király

Fárúk egyiptomi király
Egyiptom királya
Uralkodási ideje
1936. április 28. – 1952. július 26.
Elődje	I. Fuád
Utódja	II. Fuád
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Muhammad Ali-dinasztia
Született	1920. február 11. Kairó Abdeen Palace
Elhunyt	1965. március 18. (45 évesen) 1965 (44-45 évesen) Róma
Nyughelye	Al-Rifa'i Mosque
Édesapja	I. Fuád egyiptomi király
Édesanyja	Nazli Sabri
Testvére(i)	Prince Ismail Fuad Muhammad Ali Princess Fawkia Fuad of Egypt Princess Faiza Fuad of Egypt Princess Faika Fuad of Egypt Princess Fathia Fuad of Egypt Fauzija bint Fuád egyiptomi királyi hercegnő
Házastársa	Farida of Egypt Narriman Sadek
Gyermekei	Princess Farial of Egypt Princess Fawzia Farouk of Egypt Princess Fadia of Egypt ÍI. Fuád egyiptomi király
Fárúk egyiptomi király aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Fárúk egyiptomi király témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fárúk (arabul : فاروق الأول, Fārūq al-auwal) (Kairó, 1920. február 11. – Róma, 1965. március 18.) 1936-tól Egyiptom királya, apja I. Fuád egyiptomi király halála után. amíg a Gamal Abden-Nasszer ezredes és Mohammed Naguib tábornok vezette államcsíny le nem váltotta. Fárúk egy évvel fiatalabb nővére, Fauzija Mohammed Reza Pahlavi, az akkori Perzsia, ma Irán sahjának első felesége volt.

Királyként

A 16 éves Fárúkot egy népszerűségi hullám segítette a trónra. Még sok monarchistaellenes politikus is megadta magát egy időre. Néhány hónappal trónra lépése után a britek szövetségi szerződést kényszerítettek Egyiptomra, amelyben 20 évre (1956-ig) megszerezték a jogot, hogy csapatokat állomásoztassanak a Szuezi-csatorna övezetében (hosszabbítási lehetőséggel). Népszerűségét és hírnevét az első csapás akkor érte, amikor 1942-ben kénytelen volt egy britbarátabb miniszterelnököt kinevezni, és (fegyverrel) meneszteni hivatalából a túlságosan németbarát akkori miniszterelnökét. Ezt a király tekintélyével szembeni kihívásnak tekintették, mintha ő maga nem tudná vezetni országát. Fárúk égő gyűlöletet hagyott maga után népében a britek iránt.

Következő megaláztatása az volt, amikor 1944-ben egy súlyos autóbaleset után felborult az anyagcseréje, ami (a sok finom étel iránti remek ízlése mellett) oda vezetett, hogy az eredetileg hiú, jó megjelenésű fiatal király elhízott: s végül majdnem 140 kg-ot nyomott.

Gazdagsága

Emellett hírhedt volt korrupciójáról, és túlzottan pazar udvari életvitele volt. „Playboy királynak” és „Kairó tolvajának” tartották (mert kleptomániában szenvedett: külföldi utazásai során és magában Egyiptomban is keveredett az egyszerű emberekkel, és mindent ellopott, amihez hozzájutott: igazi profi zsebtolvaj lett, ami részben az 1952-es trónfosztásához vezetett). Valószínűbb volt, hogy egy olasz tengerparton vagy bármely nagy európai bevásárlóközpontban találják meg, mint Egyiptomban.

A király kiterjedt bélyeg- és érmegyűjteménye világhírű. Többek között az övé volt a történelem legértékesebb érméje, az 1933-as amerikai arany 20 dolláros azon példánya, amely 7,5 millió dollárért került 2002-ben árverésre. Mindkét kollekciót az új rezsim aukcióra bocsátotta a menesztése után.

Fárúk király állítólagos korrupciója, amely az 1948-as Izrael elleni háború egyiptomi vereségéhez vezetett (ezt a harmadik nagy megaláztatásának tekintik), az akkori ezredes, majd Gamal Abdel=Nasszer elnök által vezetett puccshoz vezetett, amely megbuktatta, és kénytelen volt lemondani 1952. július 23-án. Három nappal később, 26-án fiát, a néhány hónapos csecsemőt kiáltották ki az egyiptomi II. Fuád királynak. II. Fuád „uralma” azonban 1953. június 18-án, az Egyiptomi Köztársaság kikiáltásával véget ért. Először Mohammed Naguib tábornok lett az elnök, de 1954. november 14-én az új uralkodó, Nasszer ezredes félretolta őt. A puccsot a CIA titokban támogatta, a britek legnagyobb bosszúságára. Annak ellenére, hogy Egyiptom függetlenné vált, továbbra is befolyási övezetüknek tekintették az országot, és szorosan „együttműködtek” Fárúkkal. Az amerikaiak meg akarták akadályozni a kommunista forradalmat.

Száműzetése

Kényszerlemondása után Fárúk luxusjachtjával különösen nagyképűen elhagyta az alexandriai kikötőt Monaco felé. Ezután Rómában telepedett le, ahol folytatta rendkívül fényűző életmódját, mígnem 1965. március 18-án, egy pazar étkezés után a száműzetésben elhunyt. A halál hivatalos oka agyvérzés volt.

Házasságai

Fárúk király köszönti népét, 1938

1938. január 20-án feleségül vette a 16 éves Safinaz Zulficart (1921–1988), aki az alexandriai Cour d'Appel Mixte bírájának lánya volt. Ő adta neki a Farida („az egyetlen”) nevet. Faárúk úgy gondolta, hogy az F betű szerencsét hoz a családjának. Ebből a házasságból három lánya született, majd válás következett. 1950-ben találkozott a 17 éves Narriman Sadikkal egy kairói ékszerüzletben. 1951. május 6-án feleségül vette, és 1952. január 16-án megszületett a trónörökös: Ahmed Fuad herceg, aki rövid ideig II. Fuádként Egyiptom utolsó királya volt.

Gyermekei

• Ferial hercegnő (1938. november 17. – 2009. november 29.)
• Fauzija hercegnő (1940. április 7. – 2005. január 27.)
• Fadia hercegnő (1943. december 15. – 2002. december 28.)
• Ahmed Fuad herceg (1952. január 16.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Faroek van Egypte című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.