I. Abbász egyiptomi alkirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
I. Abbász egyiptomi alkirály
(عباس حلمي الأول)
Abbas Helmy Pasha I.JPG
Született 1813. november 10.
Dzsidda
Elhunyt

Banha
Állampolgársága oszmán
Gyermekei Damad Prince Ibrahim Ilhamy Pasha
Szülei Ahmet Tosun pasa
Foglalkozása politikus
Tisztség Beylerbey of the Egyptian eyalet
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Abbász egyiptomi alkirály témájú médiaállományokat.

I. Abbász (1813. – Banha, 1854. július 13.) Egyiptom alkirálya (khedive) 1848-tól, az oszmán uralom idején. Igyekezett gátat vetni mindenféle változásnak, például azoknak a nyugatias szellemű reformoknak, amelyeket nagyapja, Mohamed Ali pasa kezdeményezett.

Abbász, aki nem bízott az európaiakban és az európai műveltségű egyiptomiakban, bezáratta vagy elhanyagolta a világi és katonaiskolákat, valamint a gyárakat.Csökkentette a hadsereg létszámát, leállította a Delta-gátépítését, és ellenezte a Szuezi-csatorna létrehozását is, amelynek tervét akkortájt vetették föl a franciák. Az angoloknak viszont megengedte az Alexandria-kairói vasútvonal megépítését, azok pedig cserébe mellé álltak, amikor nézeteltérése támadt az oszmán kormánnyal, mert az nyugati szellemű reformok (tanzimat) bevezetését szorgalmazta Egyiptomban. Mindamellett expedíciós haderővel segítette Isztambult a krími háborúban (1853); ezenkívül megszüntette az állam kereskedelmi monopóliumát, mivel az ellentétben állt azokkal a szerződésekkel, amelyek az oszmán kormány az európai hatalmakkal kötött.

Bár Abbászt reakciósnak szokás tartani, azzal, hogy korlátozta az állami kiadásokat, a szegényebbek javát szolgálta, akik uralkodása alatt adóengedményeket kaptak, és ritkábban sorozták be őket kényszermunkára vagy a hadseregbe. A zárkózott természetű Abbász magányosan élt banhai palotájában; itt fojtotta meg végül két szolgája.

Lásd még[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]