Ugrás a tartalomhoz

Sah

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mohammad Reza Pahlavi katonai díszegyenruhás hivatalos uralkodói portréja. 1941 és 1979 között uralkodott Iránban, ő volt az utolsó perzsa sah, mielőtt az iszlám forradalom eltörölte az iráni monarchiát.
Mohammad Reza Pahlavi katonai díszegyenruhás hivatalos uralkodói portréja. 1941 és 1979 között uralkodott Iránban, ő volt az utolsó perzsa sah, mielőtt az iszlám forradalom eltörölte az iráni monarchiát.

A sah (más formában sáh, perzsa átírással sāh, perzsa írással: شاه) egy uralkodói cím, amely perzsa nyelven „királyt” jelent.[1] Elsősorban Irán uralkodóival hozzák összefüggésbe, de számos perzsa kultúrájú állam, például az Oszmán Birodalom, a Bukhara kánság és a Bukharai emírség, a Mogul Birodalom, a Bengáli Szultánság, különböző afgán dinasztiák, valamint a gurkák uralkodói is viselték. Az iráni történelem folyamán az egyes királyok nem egyszerűen az akkor hatalmon lévő dinasztia és állam fejeként, hanem a Nagy Kürosz által alapított óperzsa birodalom királyi dinasztiájának utódjaiként tekintettek magukra. Ebből a célból az akhaimenida dinasztia idején használt „királyok királya” jelentésű sahinsah (shāhanshāh) címet viselték. Ehhez nagyjából hasonló cím a pādisāh („mesterkirály”), amelynek használata az indiai szubkontinensen a muszlim uralom idején volt a legelterjedtebb.

Etimológia

[szerkesztés]

Európában a perzsa, majd iráni sahot hagyományosan császárnak tekintették.

A sah szó az óperzsa xšāyaθiya „király” szóból származik, amelyet korábban méd jövevényszónak tartottak,[2] összehasonlították az avesztai xšaθra - „hatalom. parancs” szavakkal, amelyek a szanszkrit kṣatra- (a jelentés azonos) kifejezésből származnak, ennek eredete a kṣatriya - „harcos” (más formában xšatriya, dévanagári írással: क्ष्त्रिय) megnevezésre vezethető vissza. A modern kutatások a xšāyaθiya alakot az eredeti perzsa képződésként elemezték, amelynek jelentése „uralkodással, kormányzással kapcsolatos”. Ez a képződés az „eredet” jelentésű -iya, *xšāy, aθa-utótaggal kiegészülve „uralkodás, kormányzás” jelentést vesz fel, az óperzsa xšāy- „uralkodni, kormányozni” igéből ered.[3]

Az óperzsa birodalom akhaimenida uralkodóinak teljes címe Xšāyaθiya Xšāyaθiyānām (átírva khsajathija khsajathijanam), "királyok királya" volt, az ő címüket azonban hagyományosan egyszerűbben nagykirályként emlegetjük.

A titulusnak ókori közel-keleti vagy mezopotámiai előzményei vannak, legkorábbi említése a középasszír korra nyúlik vissza, ahol šar šarrāni formában szerepel, utalva az asszír uralkodóra, I. Tukulti-Ninurtára (Kr. e. 1243–1207). Az óperzsa uralkodói cím középperzsa alakja sâhân sâh volt (a megnevezés fordítása az előzőhöz hasonlóan „királyok királya” vagy „császár”).[4]

Történelem

[szerkesztés]

A perzsa sah

[szerkesztés]

A sahinsah (perzsa: Shāhanshāh ( شاهنشاه )[5] „királyok királya” vagy „urak ura”, s mint ilyen, a császár szinonimája) túlzó fokozatot egyes perzsa sahok használták, saját szerepük fontosságát hangsúlyozva, és más sahok fölé állítva magukat.

Ide tartoznak az óperzsa birodalom, az Akhaimenida-dinasztia uralkodói, akik i. e. a 6. században egyesítették Perzsiát, és egy hatalmas birodalmat hoztak létre, valamint a történelem során egymást követő dinasztiák uralkodói egészen a 20. századi Pahlavi család uralmáig.

Míg a nyugati forrásokban az oszmán birodalom uralkodóját leggyakrabban szultánnak nevezik, a birodalom területén belül leggyakrabban padisahnak hívták, több uralkodó ta sah címet használta a tugráikban. Az oszmán-ház férfi tagjai a şehzáde (eredeti perzsa alakja sahzadeh szó szerint lefordítva „a sah utódja”) vagy herceg címet viselték.

Az akhaimenida uralkodók teljes címe óperzsa nyelven Xšāyaθiya Xšāyaθiyānām volt, szó szerint lefordítva „királyok királya”, ami megfelel a középperzsa Šâhân Šâh és a modern perzsa sâhanšâh (شاهنشاه) alaknak.[6][7] Görög nyelvre baszileusz tōn basziléōn (βασιλεὺς τῶν βασιλέων) „királyok királya” alakban fordították le, ami a „császárnak” felel meg. Mindkét uralkodói rangot gyakran rövidítették a sah és baszileusz alakokra.

Nyugati nyelvekben a Sah szót gyakran használják a Šāhanšāh pontatlan fordításaként. Az európaiak hosszú ideig a sahinsah alakot egy különleges királyi címnek tekintették, mintsem a császár perzsa fordításának, bár az uralkodók magukat a Perzsa Birodalom (később az Iráni Birodalom) császárainak tekintették. Az európaiak véleménye a napóleoni korszakban változott meg, amikor Perzsia a nyugat szövetségese volt azokban az időkben, amikor a nyugati nagyhatalmak arra törekedtek, hogy az oszmán szultán feladja az birodalom különböző (főként keresztény) európai területeit. A nyugati (keresztény) császárok elérték, hogy az oszmánok elismerjék azt, hogy császári címüket törökül padisahnak kell fordítani.

Iránnak nem mindig volt uralkodója (7-11. század, 15. század, 18. század második fele), A 20. században Perzsia sahja, Mohammad Reza Pahlavi hivatalosan is felvette a Šâhanšâh címet, amelyet a nyugati nyelvekben császárnak fordítottak. Feleségét sáhbánuvé („császárnő”) emelte. Mohammed Reza Pahlavi (1941-1979 között volt hatalmon) és családja voltak az utolsó perzsa uralkodók, mivel a monarchiát az 1979-es iráni forradalom után eltörölték.

A cím nem perzsa használata

[szerkesztés]
  • II. Ashot uralkodása óta az örmény Bagratid-dinasztia uralkodói a „királyok királya” jelentésű sahansah címet használták.[8]
  • A Padisah (a királyok feje, vagy nagy Király) címet az oszmánok és más, a császári méltóságot igénylő uralkodók, például az indiai szubkontinensen dinasztiát alapító mogulok vették át a perzsáktól.
  • Az oszmán és mogul uralkodók másik címe a sah-i alam panah, jelentése: „a világ menedéke a király”.
  • Örményország királyai (sah-armens vagy ahlahsah formában is ismert) a sāh-i arman („az örmények sahja”) címet is használták.[9]
  • Egyes uralkodók a birodalmuk nevével és a sah szóból álló címeket vettek fel, mint például a kwarezmsah, amelyett a Hvárezmi birodalom uralkodói viseltek, vagy a kaukázusi (a mai Azerbajdzsán) Sirván történelmi régió uralkodói esetében a sirvánsáh.
  • A grúz királyok más címeik mellett sahansah-nak nevezték magukat. A grúz mepetmepe cím (amely szintén királyok királyát jelenti, a Mepe jelentése grúz nyelven király) szintén a sahansah címből származik.

Hatása

[szerkesztés]

A sah címből származó kifejezések

[szerkesztés]

Sáhzáde

[szerkesztés]

A sáhzáde (perzsa nyelvű változat: Šâhzâde). A sah (vagy egy magasabb rangú uralkodó) birodalmában a királyi vérből származó herceget vagy hercegnőt (női formája sahzada) megillető nemesi rang, amely a sah szóból származik, a -zâde vagy -zâdeh utótaggal, amelynek jelentése „valakitől született” vagy „leszármazott”. A címek azonban eltérhetnek az egyes sahok királyságainak udvari hagyományai szerint. Az oszmán birodalom hercegei is viselték Şehzade alakban. Egyes indiai muszlim államok hercegei (eredeti alakja sáhzáda, urdu és bengáli nyelvű változata: sahzada) is használták, például a Mogul Birodalomban. A mogulok és a delhi szultánok indo-perzsa és török-mongol származásúak voltak,[10][11][12] folytatták hagyományaikat és szokásaikat, amelyek azóta fennmaradtak, hogy a török-perzsa dinasztiák évszázadokkal korábban bevezették a perzsa nyelvet a régióba.[13][14]

Így Oudh-ban csak a szuverén sah bahadur (lásd fent fiai viselhették a „Sáhzáde [nemesi cím], Mirza [személynév] vagy a "bahádur” rangot, bár ez kiterjeszthető volt egyes unokákra és még távolabbi rokonokra is. A uralkodó többi férfi leszármazottait egyszerűen a "Mirza” címmel illették. Ez még a nem muszlim dinasztiákra is vonatkozhatott. Például a Pandzsábban uralkodó szikh maharadzsák fiatalabb férfi gyermekei a „sahzáde szing bahádur” címet viselték.

A mogul sáhzáda rangból átvett sahadzsada, „a sáh fia” volt a szokásos hercegi cím, amelyet a nepáli uralkodó unokái és a Sah-dinasztia férfi tagjai viseltek, egészen a nepáli királyság 2008-as eltörléséig.

A „perzsa stílusú” királyi udvarokban a sah örökösei konkrétabb címeket használtak, mint például a vali ahad (koronaherceg), míg a fiatalabb testvérek a sáhzáde rangot viselték.[15]

Egyéb

[szerkesztés]
  • Sáhbánu (perzsa nyelven: Šahbânū): perzsa kifejezés, amely a sah és a banu („hölgy”) perzsa szavak kombinációja, fordítása: császárné. Farah Pahlavi iráni császárné hivatalos címe.
  • Sáhpúr (sahpur, perzsa nyelvű átírás: Šâhpur), a sah szó, és az archaikus perzsa -pur „fiú, férfi utód” utótag kombinációja, a herceg megszólítása.
  • Sahdokt (perzsa átírás: Šâhdoxt) szintén a sah szóból származó kifejezés, a perzsa -dokt „lány, női leszármazott” utótaggal, a császári család hercegnőinek megszólítása.
  • sáhzáde (perzsa nyelvű alak: Šâhzâde, szó szerint lefordítva: a sah leszármazottja); herceg jelentésű nemesi cím, az oszmán-törökök Şehzade formában használták.
  • Malek ol-Moluk („királyok királya”), arab cím, amelyet az iráni Bújidák használtak, az Abbászida emir al-umara perzsa formája.

Kapcsolódó kifejezések

[szerkesztés]
  • Szatrapa: a perzsa államok tartományainak kormányzóját jelölő kifejezés, a xšaθrapāvan eltorzítása, amely szó szerint azt jelenti: „a birodalom őrzője”. Az óperzsa xšaθra: „birodalom, tartomány” jelentésű kifejezésből ered, etimológiailag rokonságban áll a sah szóval.
  • A hinduk és a muszlimok körében egyaránt mélyen tisztelt első szikh gurut, Guru Nanak Devet a muszlimok „sah”-nak, a hinduk pedig „fakir”-nak nevezték, ami mindkét vallásban a legmagasabb megtisztelő rang, ezért „Nanak Sah Fakir” néven vált ismertté.
  • Maq'ad-è-Šâh (perzsa nyelven: maq'ad-è-Šâh: „a sah székhelye”), az a kifejezés, amelyből a Mogadishu név valószínűleg származik. Ez tükrözi a város korai perzsa befolyását.[16]
  • A „sakk-matt” kifejezés perzsa nyelven azt jelenti ”a királyt lerohanták" (a sakkjáték az iszlám világ közvetítésével került Európába). A kapcsolódó kifejezések, mint például a „sakk” és az „exchequer” szintén a perzsa nyelvből származnak, modern jelentésük a király figura eredeti jelentéséből fejlődött ki.[17]

Örmény nevekben

[szerkesztés]

Az örmény nevek gyakran tartalmazzák a „šah” elemet, amely középperzsa és újperzsa nyelvenkirályt” jelent. Ezek a nevek férfi és női formában egyaránt előfordulnak, és tartalmazhatnak örmény vagy idegen elemeket. A „šah” az odott név első vagy második elemként is megjelenhet, és néha kettős formában is előfordul, fordított sorrendben.

Férfi nevek esetében például: Šah-amir és Amir-šah, Šah-paron és Paron-šah, valamint Vahram-šah. Női nevek között pedig Šah-xat‘un és Xat‘un-šah, valamint a Šah-tikin.

Az összetett neveknek néhány példája: Šah-aziz, Sult‘an-šah Melik‘-šah, (férfi nevek), Aziz-šah, Šah-sult‘an Šah-melē/ik (női nevek). Ezek a nevek, különösen a női formák, néha a forrás függvényében eltérő neműek lehetnek.

Az Artamšin név például az óiráni *R̥tāma-ból származik, amely pedig az *Artam szóból ered, jelentése „R̥ta erejével rendelkező”. Az örmény auslaut utal az iráni „király” jelentésű šāh szóra, amely több nyelvben is megtalálható, többek között a középperzsa és az újperzsa nyelvben.

Egy másik példában a Šaštʻi név: „Šah-hölgy”, második része az arab nyelvű sittī szót tükrözi, ami azt jelenti: „hölgy, hölgyem”. Ez a név a Kołbay kolostor kolofónjában található, mint "Dawitʻ és Vardan pap nővére."

Összességében a „šah” elemet tartalmazó örmény nevek betekintést nyújtanak az örmény és az iráni kultúrák közötti nyelvi és kulturális kapcsolatokra.[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ehsan Yarshater: Persia or Iran, Persian or Farsi.
  2. An introduction to Old Persian (pdf).
  3. Rüdiger Schmitt (2014). Wörterbuch der altpersischen Königsinschriften. Wiesbaden: Reichert Verlag. 286–287 oldal.
  4. Old Persian. Appendices, Glossaries, Indices & Transcriptions. Prods Oktor Skjærvø. Harvard egyetem, 2003.
  5. Shahanshah, nationmaster.com. [2012. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 11.)
  6. M. Mo’in. An Intermediate Persian Dictionary. Six Volumes. Amir Kabir Publications, Teheran, 1992.
  7. D. N. MacKenzie. A Concise Pahlavi Dictionary. Routledge Curzon, 2005.
  8. Tim Greenwood, Emergence of the Bagratuni Kingdoms, p. 52, in Armenian Kars and Ani, Richard Hovannisian, ed.
  9. Clifford Edmund Bosworth "The New Islamic Dynasties: A Chronological and Genealogical Manual". "The Shāh-i Armanids", p. 197.
  10. Richards, John F. (1995). The Mughal Empire. Cambridge egyetem.
  11. Annemarie Schimmel (2004) The Empire of the Great Mughals: History, Art and Culture. Reaktion Books, p. 22.
  12. Lisa Balabanlilar (2012). Imperial Identity in Mughal Empire: Memory and Dynastic Politics in Early Modern Central Asia. I.B. Tauris, 2 oldal.
  13. Sigfried J. de Laet: History of Humanity: From the seventh to the sixteenth century. UNESCO, 1994. 734 oldal.
  14. Clinton Bennett; Charles Ramsey (2012). South Asian Sufis: Devotion, Deviation, and Destiny. A&C Black.
  15. Shahzada son of shah, Newsvine.com.
  16. David D. Laitin, Said S. Samatar, Somalia: Nation in Search of a State, (Westview: 1987). 12 oldal.
  17. Hugh Chisholm: shah. Encyclopædia Britannica, 1911. Cambridge egyetem.
  18. Hrach Martirosyan (2021). "Two Armenian Personal Names with Šah 'King, www.academia.edu. 158–166 oldal.

Források

[szerkesztés]
  • nationmaster.com: Shahanshah. [2012. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 11.)

További információk (angolul)

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Iksid (wd)

Mirmiran (wd)