II. Simeon bolgár cár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szimeon Szakszkoburgotszki
Bulgária utolsó cárja
Bulgária utolsó cárja
Bolgár cár
Hivatali idő
1943. augusztus 28.1946. szeptember 15.
Előd III. Borisz bolgár cár
Bulgária 47. miniszterelnöke
Hivatali idő
2001. július 24.2005. augusztus 17.
Előd Ivan Kosztov
Utód Szergej Sztanisev

Született 1937. június 16. (80 éves)
Szófia, Bulgária
Párt Második Szimeon Nemzeti Mozgalom

Szülei Johanna bolgár cárné
III. Borisz bolgár cár
Házastársa Margarita Gomez-Acebo y Cejuela
Gyermekei
  • Kardam
  • Kyril, Prince of Preslav
  • Kubrat, Prince of Panagyurishte
  • Konstantin-Assen, Prince of Vidin
  • Princess Kalina of Bulgaria
Foglalkozás üzletember
Iskolái Valley Forge Military Academy and College
Vallás ortodox

Díjak
  • Aranygyapjas rend lovagja
  • Grand Cross of the Order of Leopold II
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje

Szimeon Szakszkoburgotszki aláírása
Szimeon Szakszkoburgotszki aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szimeon Szakszkoburgotszki témájú médiaállományokat.

II. Simeon, teljes polgári nevén Szimeon Boriszov Szakszkoburgotszki (bolgárul: Симеон Борисов Сакскобурготски; Szófia, 1937. június 16. –) Bulgária utolsó cárja (19431946 között), később hazatérve miniszterelnöke (20012005). III. Borisz cár és Savoyai Johanna (Giovanna di Savoia) olasz királyi hercegnő gyermeke trónra lépéséig a „tarnovói herceg” titulust viselte.

Életrajza[szerkesztés]

Gyermekkora és uralkodása[szerkesztés]

1937-ben Szófiában született, a Szász–Coburg–Gotha dinasztiából származó III. Borisz cár, 1918-1943 között Bulgária uralkodójának és Savoyai Johanna olasz királyi hercegnőnek fiaként. 1943-ban, 6 éves korában apja halálát követően Bulgária cárjává nyilvánították, azonban kiskorúsága miatt az államfői hatalmat háromtagú kormányzótanács gyakorolta helyette. Miután az ország kilépett a háborúból, a három régenst letartóztatták és 1945. február 2-án kivégezték, majd újabb régens vette át az irányítást, de 1946 szeptember 8-án a szovjet Vörös Hadsereg által megszállt Bulgária köztársasági államformát vett fel, a gyermekcár pedig emigrációba kényszerült.[1]

Emigrációban[szerkesztés]

1946–1951 között Egyiptomban élt, itt végezte el a brit katonai kollégiumot Alexandriában. 1951-ben ötven évre átköltözött Spanyolországba, itt 1955-ben, nagykorúsága elérése idején, spanyolországi emigrációban saját magát Bulgária cárjává nyilvánította. 19581959-ben az Amerikai Egyesült Államokban elvégezte a Valley Forge Military Academy and College katonai iskolát, melyet altiszti rangban hagyott el.

Később az üzleti életben helyezkedett el, különböző marokkói cégeket képviselt Madridban.[forrás?]

Visszatérése Bulgáriába, új politikai szerepvállalása[szerkesztés]

1989-től kezdődően újra bekapcsolódott a bolgár politikai életbe.[forrás?] 1996-ban visszatért Bulgáriába és a korábbi királyi tulajdon jelentős részét visszaszerezte. 2001-ben véglegesen hazatért Bulgáriába, saját pártot alapított (Második Szimeon Nemzeti Mozgalom), mely 49%-os eredményt szerzett a 2001-es parlamenti választásokon a 240 parlamenti mandátum felét megszerezve. Pártja koalícióra lépett a török kisebbség pártjával (Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért) és 2001. július 24-én Szimeon Szakszkoburgotszki néven ő lett Bulgária miniszterelnöke. Miniszterelnökként az ország Európai Unióhoz és NATO-hoz való csatlakozásáért dolgozott. Bulgária 2004-ben miniszterelnöki ciklusa alatt csatlakozott a katonai szövetséghez.[1]

Cári címéről de jure sosem, de facto 2001-ben mondott le, amikor miniszterelnökké választása alkalmából a bolgár parlamentben esküt tett a új alkotmányra, mely Bulgáriát köztársaságként határozta meg.[2]

A 2005-ös választásokon pártja második helyet ért el a Bolgár Szocialista Párt mögött.[1] A szocialisták nem tudtak egyedül kormányt alakítani, így elhúzódó válság után koalícióra léptek a korábbi kormánypártokkal: a Második Szimeon Nemzeti Mozgalommal és a török párttal.[3] Pártja nevét 2007-ben Stabilitás és Felemelkedés Nemzeti Mozgalom-ra változtatták. További választásokon Szimeon pártja nem jutott be a parlamentbe.

Családja[szerkesztés]

1962. január 21-én feleségül vette Margarita Gomez-Acebo y Cejuelát, egy spanyol származású nemesi hölgyet. A házasságból négy fiú és egy leány született[4][5]:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Encyclopædia Britannica
  2. Index, 2001.08.02.
  3. BBC, 2005.08.15.
  4. Marek, Miroslav: Wettin/Sachsen-Coburg-Gotha. (Hozzáférés: 2017. június 18.)
  5. Theroff, Paul: Bulgaria. (Hozzáférés: 2014. június 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Előző uralkodó:
III. Borisz
Bulgária cárja
19431946
A bolgár birodalmi címer
Következő uralkodó:
nem volt