Veliki Preszlav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Preszlav szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Veliki Preszlav (Велики Преслав)
Preslav fortress 11.jpg
Veliki Preszlav címere
Veliki Preszlav címere
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeSumen
Irányítószám 9850
Körzethívószám 0538
Népesség
Teljes népesség8843 fő (2015. márc. 15.) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság92 m
Terület76,76 km²
Időzóna EET, EEST
Elhelyezkedése
Veliki Preszlav (Bulgária)
Veliki Preszlav
Veliki Preszlav
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 43° 09′ 41″, k. h. 26° 48′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 09′ 41″, k. h. 26° 48′ 45″
Veliki Preszlav weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veliki Preszlav témájú médiaállományokat.

Veliki Preszlav (bolgárul: Велики Преслав) város Északkelet-Bulgáriában, Sumen tartományban. 2005 szeptemberi adatok szerint, valamivel több mint 10 ezer lakosa van.

I. Simeon bolgár cár (893-927) alatt lett az 1. bolgár állam fővárosa, egészen 972-ig, amikor is a bizánci seregek elfoglalták. Eredetileg egy ókori település helyén lévő szláv helység volt. Simeon uralkodása alatt keresztény erődített nagyvárossá nőtte ki magát kora keresztény bazilikával (5. század), palota-komplexummal, iskolával (893-ban másodikként alapították, az elsőt Pliszkában 886-ban), vízvezetékhálózattal, kereskedelmi és kézműves központtal.

Régészeti kutatása 1897-ben V. Zlatarszki által kezdődött meg, melyet később F. Uszpenski és K. Skorpil (1905), K. Mijatev és J. Gospodinov (1927-1928) folytattak. Szisztematikus feltárása 1945 óta folyik, olyan jeles bolgár szakértők vezetésével mint N. Mavrodinov, V. Mavrodinova, I. Zsandova, Szt. Sztancsev, T. Totev, D. Ovcsarov és mások.

A lelőhelyen már 1906-ban múzeum létesült, mely a helyi tanító Jordan Goszpodinov és K. Skorpil (a Preszlavi Régészeti Társaság alapítója) fáradozásainak volt köszönhető.

A kincsek[szerkesztés]

A kincsleletet 1978-ban a Castana szőlőskertben találták, 3 km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme (VII. (Bíborbanszületett) Konstantin 913/945-959, II. Rómanosz 959-963) került elő. A legértékesebb leleteket 969 vagy 972 környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a Kijevi Rusz, majd Bizánc szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak.

Többféle technikát alkalmaztak az női ékszerkészítők, többek közt filigrán díszítést, granulációt, gyöngyberakást, trébelést, zománcozást (email).

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]