Alexandria (Egyiptom)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alexandria
(الإسكندرية)
A régi és az új jól megfér egymás mellett
A régi és az új jól megfér egymás mellett
Alexandria címere
Alexandria
címere
Alexandria zászlaja
Alexandria
zászlaja
Közigazgatás
Ország  Egyiptom
Kormányzóság Alexandriai kormányzóság
Alapítás éve i. e. 331
Polgármester Adel Labib
Irányítószám 21500
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 4 028 028 fő (2006. nov. 11.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság −1,0 m
Terület 2,679 km²
Időzóna EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria
Alexandria
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 31° 12′, k. h. 29° 55′Koordináták: é. sz. 31° 12′, k. h. 29° 55′
Alexandria
weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandria
témájú médiaállományokat.

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) Egyiptom második legnépesebb városa a Földközi-tenger partján a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északra.

A várost Kr. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király. Innentől kezdve évszázadokon át volt a tudomány és kultúra fellegvára, a világ egyik legnagyobb városa. Nagy Sándor halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye, ennél fogva az Egyiptomi Birodalom fővárosa Kr. e. 30-ig, majd a Római Birodalom Egyiptom-provinciájának központja. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a Fároszi világítótorony. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Területe 2,679 km2, lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én.

Éghajlat[szerkesztés]

Alexandria éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 18,4 19,3 21,0 24,0 26,5 28,6 29,7 30,4 29,6 27,6 24,1 20,0 24,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 9,0 9,3 10,8 13,4 16,6 20,3 22,8 23,1 21,3 17,8 14,3 10,6 15,8
Átl. csapadékmennyiség (mm) 53 29 14 4 1 0 0 0 1 9 32 53 196
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Az ókori Alexandria[szerkesztés]

III. (Nagy) Sándor alapította i. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt. Híres volt, mint a tudományok székhelye. A monda szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, és Homérosz sorait idézte, amelyekben Pharosz szigetét említi; ez bírta rá, hogy ott építse meg a várost. A tenger és a Mareotisz nevű parti tó közötti homokos partszegélyen épült, Deinokratesz építész tervei szerint. 19 km volt a kerülete. Az előtte fekvő Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hosszú gáttal (Heptasztadion) a parthoz csatolták, így keletkezett a nyugati (Eunosztosz) és a keleti (ún. Nagy-) kikötő – ma is ez Alexandria két kikötője. A masszív Heptasztadiont idővel 500 méter szélesre növelte a tenger, ami folyton kavicsot és homokot rak le mellé. A két kikötőt összekapcsoló csatornák rég eltömődtek.

A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírű Muszeion, mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag 700 000 tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedett Poszeidón temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún. Kleopátra tűi, két karcsú obeliszk az I. e. 16. századból, amelyek egyike 1878 óta Londonban, másika pedig 1880 óta New Yorkban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya).

A várostól délnyugatra a Serapeian állt amely a római Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt s 200 000 tekercsből álló értékes könyvtárt foglalt magában. A Serapeion tágas helyiségében a Kr. u. 4. században egy római praefectus, Pompeius, Diocletianus császár tiszteletére hatalmas oszlopot állíttatott, amely a romok között még ma is áll, és a Pompeius oszlopa nevet visel. Egy darab vörös gránitból van faragva, melynek magassága 20, átmérője pedig 2 és fél méter. A korinthoszi stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas. Napóleon Bonaparte tábornok rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik 1798. július 2-án, a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók.

Az egész városnak azon a hatalmas területen volt a központja, amelyen derékszögben szelte egymást Alexandria két, 30 méternél is szélesebb főútja. Nagy romhalmazok, oszlopok és számos ciszterna jelzi még most az utak irányát. Nyugaton volt a föld alatti nagy Halottak városa (Nekropolisz), amely egészen az ún. Kleopátra fürdőjéig terjedt.

Az idők folyamán sok régi márvány- és gránitszobor került Rómába és később Konstantinápolyba, sok mást pedig a tenger öntött el. Mikor a rómaiak Kr. e. 30-ban Alexandriát elfoglalták, a városnak körülbelül egy millió lakosa volt. Az alexandriai lakosság etnikai összetételét tekintve igen kevert volt: leginkább görögök, egyiptomiak és számos zsidó élt itt, azonkívül az akkor ismert világ minden részéből megfordultak itt.

Az alexandriai világítótorony[szerkesztés]

A Pharosz sziget keleti fokán emelkedett a híres világítótorony, amelyet a Kr. e. 3. században I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt Szósztratosz épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50–60 km) látszott a tengeren.

Látnivalók[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.citypopulation.de/Egypt-Cities.html
  2. http://www.hirado.hu/Hirek/2010/12/16/13/Egyiptomi_telepules_lesz_Debrecen_uj_testvervarosa.aspx)
  3. testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

További információk[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap