Bảo Đại vietnámi császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bảo Đại vietnámi császár
Baodai2.jpg
Katonai pályafutása
Csatái vietnámi háború

Születési név Nguyễn Phúc Vĩnh Thụy
Született 1913. október 22.[1][2]
Huế
Elhunyt1997. július 30. (83 évesen)[2]
Párizs
Sírhely Passyi temető

Szülei Hoang Thi Cuc
Khải Định
Házastársa
  • Nam Phuong
  • Lê Thị Phi Ánh
  • Bùi Mộng Điệp
  • Monique Vinh Thuy
Gyermekei
  • Phương Mai
  • Bao Thang
  • Bao Long
  • Bảo Ân
  • Phuong Lien
  • Phương Dung
  • Phương Minh
  • Nguyễn Phúc Phương Thảo
Foglalkozás államférfi
Iskolái
Halál oka agyrák

Díjak
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje (1932. szeptember 10.)
  • Grand Cross of the Royal Order of Cambodia
  • Grand cross of the Order of the Million Elephants and the White Parasol
  • Belga Korona-rend nagykeresztje
  • Grand Cross of the Order of Wissam El Alaouite
A Wikimédia Commons tartalmaz Bảo Đại vietnámi császár témájú médiaállományokat.
Bảo Đại vietnámi császár

Bảo ĐạiKeleti névsorrend (1913. október 22.1997. július 30.) volt Vietnám utolsó, illetve a Nguyễn dinasztia tizenharmadik és egyben utolsó császára.

Élete[szerkesztés]

Nguyễn Vĩnh ThụyKeleti névsorrend néven született Vietnám akkori fővárosában, Huếban. Apja Khải ĐịnhKeleti névsorrendcsászár. A párizsi Lycée Condorcet-ban és a Politikatudományi Intézetben tanult. 1925-ben apja halála után került a trónra, és felvette a Bảo ĐạiKeleti névsorrend nevet. Vietnám – Francia-Indokína részeként – ekkor Franciaország gyarmata volt.

1934. március 20-án vette feleségül Nam PhuongotKeleti névsorrend, akitől öt gyermekük született.

1940-ben Indokínát megszállták a japánok. Japán nyomásra Bảo ĐạiKeleti névsorrend kikiáltotta Vietnám függetlenségét. 1945-ben a japánok kivonultak, és Vietnámban az addig a japánok ellen harcoló kommunista partizán szervezet, a Viet Minh próbálta magához ragadni a hatalmat. A kommunisták vezetője Ho Si MinhKeleti névsorrend meggyőzte a császárt, hogy adja át neki a hatalmat, cserébe Bảo ĐạiKeleti névsorrend megtarthatja a császári címet, illetve az új kormányban a „legfőbb tanácsadó” szerepét kapja. 1945. szeptember 2-án kikiáltották Vietnám függetlenségét. Ezt nem nézték jó szemmel az Indokínába visszatérő franciák, akik szerették volna a háború előtti gyarmati birodalmat újraépíteni. Vietnámban zavargások és harcok törtek ki, ezért 1946-ban Bao Dai elhagyta az országot és Hongkongban és Kínában élt. 1949-ben a franciák meggyőzték, hogy térjen vissza Vietnámba, hogy betöltse az államelnöki posztot. Bár a posztot betöltötte, de rövid idő múlva ismét elhagyta szülőhazáját, és Párizsba költözött. Az első indokínai háború tovább folytatódott a franciák és a Viet Minh között, míg végül 1954-ben a Dien Bien Phu-i csata során a franciák megsemmisítő vereséget szenvedtek.

Az 1954-es genfi békemegállapodás értelmében Vietnámot a 17-ik szélességi foknál ketté osztják. Az északi részen Ho Si MinhKeleti névsorrend, a déli részen a franciák által támogatott Bảo ĐạiKeleti névsorrend került hatalomra. Az államelnök Ngô Đình DiệmetKeleti névsorrend jelölte ki a dél-vietnámi kormány élére. Diệm végül 1955-ben – választási csalással – magához ragadta a hatalmat, kikiáltotta a Vietnámi Köztársaságot és menesztette Bảo ĐạitKeleti névsorrend. Bảo ĐạiKeleti névsorrend újból elhagyta Vietnámot és végleg Párizsban maradt egészen 1997-ben bekövetkezett haláláig. Párizsban helyezték végső nyugalomra.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]