Keleti névsorrend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az úgynevezett keleti névsorrend a személyek teljes nevének olyan sorrendje, amelyben első helyen áll a családnév (egy vagy több vezetéknév), második helyen pedig a személynév (egy vagy több keresztnév). A nemzetközi vagy nyugati névsorrend esetében ez épp fordított: első helyen a személynév, másodikon a családnév áll. Példák a keleti névsorrendre: VÁSÁRHELYI Győző, SZUN Jat-szen; a nyugati névsorrendre: Victor VASARELY, Federico GARCÍA LORCA.

Keleti névsorrendet alkalmazó országok[szerkesztés]

A keleti névsorrendet Magyarországon kívül Kína, Japán, a két Korea, Szingapúr, Tajvan és Vietnam használja hivatalosan, továbbá Malajzián belül a kínai közösség. A világ többi országában (így Ázsia többi államában is) a nemzetközi (nyugati) sorrend a hivatalos. A keleti névsorrend, amely a középkorban még Európa-szerte általános volt, a szláv nyelvű államokban és Romániában[1] ma is nagyon elterjedt, főleg hivatalos kontextusban, emlékműveken, sírköveken.

Példák a keleti névsorrendre:

A névsorrend megfordítása nemzetközi környezetben[szerkesztés]

A magyarok és a japánok kozmopolita többsége külföldön és a globális cybertérben (pl. a közösségi oldalakon) megfordítva, tehát nyugati sorrendben használja a nevét (János Szabó, Haruki Murakami). A kínaiak, koreaiak, vietnamiak konzervatívabbak: külföldön és a social mediában is megtartják a keleti sorrendet, a fenti példában szereplő két kínai név tehát angolul is Wang Zhe ill. Zhang Yimou marad. Azonban a kínai tudósoknál megfigyelhető, hogy nemzetközi publikációban megfordítják a nevüket (a példánál maradva: Yimou ZHANG), ekkor viszont a családnevet általában nagybetűvel szedik a többnyire angol nyelvű könyvekben, folyóiratokban (ld. az utalást lentebb). Koreai neveknél azonban a nyugati sorrend is előfordul (Chan-ho Park).

Az ebből fakadó félreértések elkerülése végett a nemzetközi életben egyre gyakoribb, hogy a távol-keleti családneveket csupa nagybetűvel írják: így könnyen azonosítható az illető személy családneve, bármilyen sorrendben is álljon. A nemzetközi eszperantóban a távol-keleti neveknél a családnév nagybetűs írása már nyelvtani szabály: Haruki MURAKAMI, WANG Zhe, ZHANG Yimou, Chan-ho PARK.

A kínai nevek többségénél és a koreai neveknél akkor is könnyen megállapítható, melyik a családnév és melyik a személynév, ha a családnév nincs nagybetűvel írva, a családnév ugyanis általában egytagú, míg a személynév kéttagú: Zhang Yimou, Chan-ho Park.

  1. példa: Ceaușescuék tárgyalásán a statáriális bíróság mindvégig »Ceaușescu Nicolae« és »Ceaușescu Elena« néven szólította a vádlottakat (ld. a tárgyalás felvételét)