Kozmopolitizmus
A kozmopolitizmus a görög kozmosz (mindenség) + polisz (város) szavak egyesítéséből keletkezett kifejezés, jelentése „világpolgári szemlélet”. A kozmopolita a világ problémáit a nemzet problémái elé helyezi, azaz az emberiség érdekei felülmúlják egy osztály, ország, nemzet érdekeit. A sovinizmussal ellentétben a világ minden emberét egyformának, egyenlőnek tekinti.
A kozmopolitizmus első ismert képviselője Szinópéi Diogenész, ógörög filozófus volt.
A kozmopolitizmus modern értelmezésében az emberi nem egysége érdekében le kell mondani a hazafias érzésekről, a nemzeti kultúráról és hagyományokról.[1]
A nemzeti érzés és mozgalmak 19. századi fellendülése, a nemzetállamok kialakulása nyomán a kozmopolitizmus általában negatív, pejoratív értelmet kapott, mint ami tagadja az önálló nemzeti létet, lemond a nemzeti szuverenitásról.[2] A nacionalizmus hívei előszeretettel azonosítják az internacionalizmus, a nemzetközi együttműködés fogalmával.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990.
- ↑ Filozófiai kislex: Filozófiai kislexikon. Budapest: Kossuth. 1973.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|
Ez a filozófiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |