Kozmopolitizmus
A kozmopolitizmus a görög kozmosz (mindenség) + polisz (város) szavak egyesítéséből keletkezett kifejezés, jelentése „világpolgári szemlélet”. A kozmopolita a világ problémáit a nemzet problémái elé helyezi, azaz az emberiség érdekei felülmúlják egy osztály, ország, nemzet érdekeit. A sovinizmussal ellentétben a világ minden emberét egyformának, egyenlőnek tekinti.
A kozmopolitizmus első ismert képviselője Szinópéi Diogenész, ógörög filozófus volt.
A kozmopolitizmus modern értelmezésében az emberi nem egysége érdekében le kell mondani a hazafias érzésekről, a nemzeti kultúráról és hagyományokról.[1]
A nemzeti érzés és mozgalmak 19. századi fellendülése, a nemzetállamok kialakulása nyomán a kozmopolitizmus általában negatív, pejoratív értelmet kapott, mint ami tagadja az önálló nemzeti létet, lemond a nemzeti szuverenitásról.[2] A nacionalizmus hívei előszeretettel azonosítják az internacionalizmus, a nemzetközi együttműködés fogalmával.
A kozmopolitizmus hívei arányának változása Magyarországon
[szerkesztés]| 1995 | 2003 | 2013 | 2023 | |
|---|---|---|---|---|
| konzisztens nacionalisták | 33,2% | 29,8% | 20,8% | 18,8% |
| mérsékelt nacionalisták | 34,1% | 18,5% | 18,1% | 6,0% |
| meghasonlott nacionalisták | 8,5% | 17,8 | 22,3% | 17,2% |
| mérsékelt kozmopoliták | 14,3% | 21,9% | 24,2% | 31,0% |
| konzisztens, inkluzív kozmopoliták | 10,0% | 12,0% | 14,5% | 33,0% |
Csepeli György és Örkény Antal 2024-ben megjelent tanulmánya szerint a kozmopolitizmus az 1995 utáni évtizedben fokozatosan teret nyert Magyarországon. A 2010-től erősen jelentkező kormányzati propaganda ellenére csökkent a következetes, vérségi-etnikai alapú nemzeti eszme híveinek aránya, és nőtt a kozmopolita gondolkodásúaké. [3]
A nemzetközi projekt keretében végzett kutatás 1000 fős minta személyes megkérdezésén alapult, de idővel egyre többen nem vállalkoztak az interjúra, és ilyenkor a csere nem biztos, hogy egyenértékű az előzővel. Továbbá nem vizsgálták a válaszolók anyanyelvét, ami fontos vizsgálati szempont lenne. A kutatásban megjelenő egyértelmű tendenciák ennek ellenére érdekesek.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990.
- ↑ Filozófiai kislex: Filozófiai kislexikon. Budapest: Kossuth. 1973.
- ↑ Magyar Narancs: Fazekas Zsuzsanna: „Nem veszítette el a magyar társadalom a józan eszét”. Magyar Narancs, (2025. április 17.) 8. o. ISSN 1586-0647
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
|
Ez a filozófiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |