Kozmopolitizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kozmopolitizmus a görög kozmosz (mindenség) + polisz (város) szavak egyesítéséből keletkezett kifejezés, jelentése ,,világpolgári szemlélet". A kozmopolita a világ problémáit a nemzet problémái elé helyezi, azaz az emberiség érdekei felülmúlják egy osztály, ország, nemzet érdekeit. A sovinizmussal ellentétben a világ minden emberét egyformának, egyenlőnek tekinti.

A kozmopolitizmus első ismert képviselője Szinópéi Diogenész, ógörög filozófus volt.

A kozmopolitizmus modern értelmezésében az emberi nem egysége érdekében le kell mondani a hazafias érzésekről, a nemzeti kultúráról és hagyományokról.[1]

A nemzeti érzés és mozgalmak 19. századi fellendülése, a nemzetállamok kialakulása nyomán a kozmopolitizmus általában negatív, pejoratív értelmet kapott , mint ami tagadja az önálló nemzeti létet, lemond a nemzeti szuverenitásról.[2] A nacionalizmus hívei előszeretettel azonosítják az internacionalizmus, a nemzetközi együttműködés fogalmával.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990.  
  • Filozófiai kislex: Filozófiai kislexikon. Budapest: Kossuth. 1973.  


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]