Multikulturalizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Multikulturális tanulók származásának bemutatása egy San Franciscó-i iskolában

A multikulturális kifejezés kulturális vagy nemzeti sokszínűséget jelent, míg a multikulturalizmus olyan ideológia, mely támogatja a kulturális és a nemzeti sokszínűséget és elismeri az etnikai kisebbségiségeket. A politikában: a kulturális pluralizmus támogatása a társadalomban, a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének segítése, a kultúrák, nemzetiségek közötti problémákra való megoldás nyújtása.

Elnevezés eredete[szerkesztés]

Latin nyelvből a multus - 'sok', 'számos', 'sokféle' és cultura - 'őrzés', 'művelés'.

A multikulturális társadalom célja[szerkesztés]

A multikulturalizmus célja a multikulturális társadalom, amelyben nincsen állami nyomás az asszimilációhoz. A különböző etnikai és kulturális csoportok viszont egymás mellett léteznek és egymásra hatnak. A modell azon a posztulátumon alapul, amely azt követeli, hogy a különböző népcsoportok egymásra tisztelettel, megértéssel, toleranciával és egymást egyenjogúnak tekintenek.

A multikulturalizmus támogatja a különböző kultúrák sajátosság, illetve megkülönböztető jelleg megtartását és gyakran kontrasztba tehető más politikai ideológiákkal mint a szociális integráció, szociális asszimiláció vagy faji szegregációval. Az angol nyelvben létre jöttek olyan fogalmak mint "saláta tál" vagy "kulturális mozaik" a multikulturalizmus leírásához. Ez azt jelenti, hogy az etnikai csoportoknak nem kell feladniuk kulturális hagyományaikat, hanem ezeket bevonják abba a kultúrába amelyben élnék. Ennek az előnye az, hogy a különböző népcsoportok hatnak egymásra, az irodalom, zene, étkezés, művészet, filozófia stb. szempontjából. Hátránya viszont az, hogy az adott állam, illetve kultúra saját jellegét elveszítheti.

Előfordulás[szerkesztés]

A multikulturalizmus fogalmának használata legtöbbször a nyugati államokra vonatkozik, főleg az immigráció következményeként.

A kanadai kormány mint a multikulturalizmus felbujtója, nyílvánosan kihangysúlyozza az immigráció fontosságát a társadalomban. A nyugati angol nyelvű országok közül, Kanadában jelent meg először a multikulturalizmus mint hivatalos nemzetközi politika 1971-ben, Ausztrália követően 1973-ban, ahol mai napig fennáll. Az európai unió legtöbb tagjai szintén hamarosan elfogadták és magáévá tették a multikulturalizmus politikát.

Kritika[szerkesztés]

Megvitatott téma, hogy mennyire tartósak a különböző kultúrák egy társadalomban, amikor egymás mellett léteznek és egymásra hatnak.

Robert D. Putnam végzett egy évtized hosszú kutatatást 26.200 résztvevővel, 40 amerikai közösségben, amelyben a multikulturalizmusnak a hatását a szociális bizalomra vizsgálta. Azt az eredményt kapta, hogy az osztály, jövedelem és más tényezők függvényében, minél kulturálisan változatos a társadalom, annál kevesebb a bizalom.

Új-zéland-ban, amely hivatalosan bi- és multikulturális ország, a multikulturalizmus fenyegetést jelent a Maori nép fenntartás számára. Ugyanez a helyzet az ausztrál őslakókkal, mivel Ausztráliában egyre több immigráns letelepedik.

Több országok miniszterielnöke közülöttük Angela Merkel, Nicolas Sarkozy, John Howard, José María Aznar kritizálták a multikulturalizmust, abból a szempontból, hogy gátolja a immigránsok integráció sikerét.

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben a Multiculturalism című angol és a Multikulturalismus című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az abban megjelenő irodalomjegyzékben lehet további információt szerezni.

https://de.wikipedia.org/wiki/Multikulturalismus

https://en.wikipedia.org/wiki/Multiculturalism