Multikulturalizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Multikulturális tanulók származásának bemutatása egy San Franciscó-i iskolában

A multikulturális kifejezés kulturális vagy nemzeti sokszínűséget jelent, míg a multikulturalizmus olyan ideológia, mely támogatja a kulturális és a nemzeti sokszínűséget és elismeri az etnikai kisebbségiségeket. A politikában: a kulturális pluralizmus támogatása a társadalomban, a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének segítése, a kultúrák, nemzetiségek közötti problémákra való megoldás nyújtása.

Elnevezés eredete[szerkesztés]

Latin nyelvből a multus - 'sok', 'számos', 'sokféle' és cultura - 'őrzés', 'művelés'.

A multikulturális társadalom célja[szerkesztés]

A multikulturalizmus célja a multikulturális társadalom, amelyben nem irányul állami vagy másfajta hatalmi nyomás az etnikai, vallási és egyéb kisebbségi szubkultúráknak a többségi társadalomhoz való asszimilációjára. A különböző etnikai és kulturális csoportok egymás mellett léteznek és egymásra hatnak. A modell azon a követelményen alapul, hogy a különböző etnikai és egyéb csoportok egymáshoz tisztelettel, megértéssel, toleránsan viszonyuljanak, egymást egyenjogúnak tekintsék.

A multikulturalizmus támogatja a különböző kultúrák sajátosságainak, megkülönböztető jellegének megőrzését és szemben áll más politikai ideológiákkal, például a szociális integráció, szociális asszimiláció vagy faji szegregáció ideológiáival. Az angol nyelvben a multikulturalizmus leírására olyan metaforákat alkottak meg, mint "salátatál" vagy "kulturális mozaik." Ez azt jelenti, hogy az etnikai csoportoknak nem kell feladniuk kulturális hagyományaikat, hanem bevonják ezeket abba a kultúrába, amelyben élnek. Ennek előnye az, hogy a különböző népcsoportok hatnak egymásra az irodalom, a zene, az étkezés, a művészet, a filozófia stb. terén. Hátránya viszont az, hogy a befogadó állam, illetve kultúra elveszítheti saját jellegét.

Előfordulás[szerkesztés]

A multikulturális társadalom fogalmát legtöbbször a nyugati államokra vonatkoztatva használjuk, főleg a bevándorlás következményeként kialakuló állapot leírására. A multikulturalizmus az ezt támogató mozgalom vagy ideológia.

A multikulturalizmust támogató kanadai kormány nyilvánosan hangsúlyozza a bevándorlás jelentőségét a társadalomban. Az angol nyelvű nyugati országok közül Kanadában jelent meg először a multikulturalizmus mint hivatalos nemzetközi politika 1971-ben, majd ezt követően, 1973-ban Ausztráliában, ahol a mai napig érvényesül. Az Európai Unió legtöbb tagországa szintén hamarosan elfogadta és magáévá tette a multikulturalizmus politikáját.

Kritika[szerkesztés]

Vitatott kérdés, hogy különböző kultúrák mennyire képesek tartósan békében egymás mellett élni és egymásra hatni egyazon társadalomban.

Robert D. Putnam végzett egy évtized hosszú kutatást 26.200 résztvevővel, 40 amerikai közösségben, amelyben a multikulturalizmusnak a hatását a szociális bizalomra vizsgálta. Azt az eredményt kapta, hogy az osztály, jövedelem és más tényezők függvényében, kulturálisan minél változatosabb a társadalom, annál kevesebb a bizalom tagjai között.

Új-Zélandon, amely hivatalosan bi- és multikulturális ország, a multikulturalizmus fenyegetést jelent a Maori nép fenntartás számára. Ugyanez a helyzet az ausztrál őslakókkal, mivel Ausztráliában egyre több bevándorló letelepedik.

Több ország vezetője, közöttük Angela Merkel, Nicolas Sarkozy, John Howard, José María Aznar bírálták a multikulturalizmus ideológiáját. Érvelésük szerint gátolja a bevándorlók beilleszkedésének sikerességét.

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben a Multiculturalism című angol és a Multikulturalismus című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az ott található irodalomjegyzékben lehet további információt szerezni.

https://de.wikipedia.org/wiki/Multikulturalismus

https://en.wikipedia.org/wiki/Multiculturalism