Angela Merkel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angela Merkel
Angela Merkel Juli 2010 - 3zu4.jpg
A Német Szövetségi Köztársaság 8. kancellárja
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2005. november 22.
A Német Szövetségi Köztársaság ifjúsági és nőügyi minisztere
Hivatali idő
19911994
A Német Szövetségi Köztársaság környezet-, természetvédelmi és a reaktorok biztonságáért felelős minisztere
Hivatali idő
19941998
Utód Jürgen Trittin
Született 1954. július 17. (61 éves)
Barmbek-Nord
Párt Kereszténydemokrata Unió
Demokratikus Ébredés
Választókerület Stralsund – Nordvorpommern – Rügen

Házastársa Ulrich Merkel (1977–1982)
Joachim Sauer (1998–)
Foglalkozás politikus
Iskolái Lipcsei Egyetem
Vallás evangélikus[1]
Díjak Charlemagne-díj (2008. május 1.)
Presidential Medal of Freedom
German Media Award (2010. február 9.)
Knight Grand Cross of the Order of Merit of the Italian Republic (2006. március 21.)
Jawaharlal Nehru Award for International Understanding (2009)

Angela Merkel aláírása
Angela Merkel aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Angela Merkel témájú médiaállományokat.

Angela Merkel, született Angela Dorothea Kasner (Hamburg, 1954. július 17.) német politikus, 2000 óta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, 2005 óta Németország kancellárja.[1][2][3]

A világ egyik legbefolyásosabb emberének tartják, a Forbes listája szerint például az 5. legnagyobb hatalmú ember és egyben a legbefolyásosabb nő a világon.[4] Az Európai Unió politikájára is jelentős hatással van.[5]

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Horst Kasner berlini származású evangélikus lelkipásztor, anyja Herlind Jentzsch hamburgi latin–angol szakos tanárnő. Még 1954-ben, néhány héttel születése után a család Hamburgból az NDK-ba költözött: apja a berlin–brandenburgi evangélikus egyház lelkipásztora lett a brandenburgi Quitzowban, majd három évvel később a fővárostól északra fekvő Templinbe költöztek.[2][3]

1973-ban érettségizett Templinben, majd 1978-ban fizikusi diplomát szerzett a Lipcsei Egyetemen. Ezt követően 1990-ig tudományos munkatársként dolgozott Kelet-Berlinben, a tudományos akadémia fizikai kémiai központi intézetében.[1][2] 1986-ban írott doktori disszertációját (amellyel a doctor rerum naturae címet – „a természettudományok doktora” – szerezte meg[2]) kvantumkémiai témáról írta.[5]

Politikai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lothar de Maizière-rel, az NDK utolsó miniszterelnökével, 1990 augusztusában

Politikai pályafutása a rendszerváltás évében, 1989-ben kezdődött, amikor belépett a Demokratikus Ébredés (Demokratischer Aufbruch) nevű ellenzéki mozgalomba,[1][2][3] melynek később szóvivője lett.[2] Az 1990. március 18-án tartott NDK-s választás után – amely az első és utolsó demokratikus választás volt a szocialista országban – Lothar de Maizière kereszténydemokrata miniszterelnök kormányának szóvivő-helyettese volt.[1][2] Miután a Demokratischer Aufbruch 1990-ben egyesült a CDU-val, Merkel automatikusan a kereszténydemokrata párt tagja lett. 1990 decemberében közvetlen választás útján a Bundestag képviselője lett.[1][2]

1991 és 1994 között a Helmut Kohl vezette német szövetségi kormány ifjúsági és nőügyi minisztere volt.[1][2][3] Felfedezőjének Kohlt tartják.[3] 1994 és 1998 között környezet-, természetvédelmi és a reaktorok biztonságáért felelős miniszterkét szolgált.[1][2][3] Erről a posztjáról az elvesztett 1998-as szövetségi választások során kellett lemondania, utódja Jürgen Trittin lett.

1991-től 1998-ig a CDU elnökhelyettese, 1993-tól 2000-ig a párt mecklenburg-elő-pomerániai elnöke volt.[1] 1998-ban a CDU főtitkárává nevezték ki.[1][2][3] 1999-ben az elsők között határolódott el a pártfinanszírozási botrányba keveredett Kohltól,[3][6] majd 2000 áprilisában a szintén érintett Wolfgang Schäuble lemondása után a párt elnökévé választották[3] 96%-os többséggel. Ebben a pozíciójában 2004-ben is megerősítette egy pártgyűlés, igaz, már csak 88%-kal. 2002-től 2005-ig a CDU/CSU frakcióvezetője volt a Bundestagban.[1][2]

Kancellár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Merkel a Bundestagban 2014-ben

2005. május 30-án Angela Merkel a CDU/CSU kancellárjelöltje, Gerhard Schröder szociáldemokrata (SPD) kancellár fő kihívója lett.[2] Az előrehozott választásokon a kereszténydemokraták hajszálnyi előnnyel végeztek az SPD előtt, a szeptember 18-i eredmények (CDU: 35,2%, SPD: 34,2%, FDP: 9,8%, Die Linke: 8,7%, Zöldek: 8,1%, egyéb: 3,9%) a "C-pártok" (CDU és CSU) nem várt sikertelenségét jelentették, a közvélemény-kutatók szinte egységesen 6%-kal többet jósoltak számukra. Hat hétig tartó tárgyalások eredményeképpen nagykoalíciós (CDU, CSU, SPD) kormány alakult Angela Merkel vezetésével. 2005. november 22-én választották kancellárrá,[2] a második világháború utáni Németország második nagykoalíciójának vezetőjévé, egyúttal ő az első női kancellár is az ország történetében.[3] Emellett Merkel az első keletnémet származású kancellár, minthogy gyermekkorát Templinben, Brandenburg tartomány egy kisvárosában töltötte. Elődeitől abban is eltér, hogy foglalkozását tekintve ő az egyetlen természettudós.

José Manuel Barroso, Nicolas Sarkozy és Angela Merkel 2011-ben
Merkel az Európai Néppárt 2009-es varsói kongresszusán

2009. október 28-án, majd 2013. december 7-én is újraválasztották Németország kancellárjává.[2] A 2007-ben az Európai Unió soros elnökeként fontos szerepet játszott a Lisszaboni szerződés kidolgozásában. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatására fordult erőteljesebben az európai és általában a külpolitika felé, és jelentős szerepet játszott az eurózóna és Európai Unió válságból való kivezetésében. Eközben Németország a 2010-es évek első felében az euróövezet átlagánál jobb gazdasági mutatókkal rendelkezik.[5]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977 és 1982 között Ulrich Merkel felesége volt, akinek a nevét megtartotta. 1998-ban Joachim Sauerrel, a Humboldt Egyetem professzorával kötött házasságot,[2][3] férjével Berlinben él bérelt lakásban.[6] Gyermekei nincsenek.[3][6]

2014. január 6-án Svájcban, síbalesetben medencecsontját törte.[5]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állami kitüntetések:

Egyéb díjak:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k Biografie (német nyelven). Die Bundeskanzlerin / Presse- und Informationsamt der Bundesregierung, 2014. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p Portrait (német nyelven). Die Bundeskanzlerin / Presse- und Informationsamt der Bundesregierung, 2014. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  3. ^ a b c d e f g h i j k l Nagy Katalin cárnő a Kislány példaképe (magyar nyelven). Új Szó, 2005. október 11. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  4. The World's Most Powerful People (angol nyelven). Forbes, 2014. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  5. ^ a b c d Angela Merkel: a rekorder hatvan éve (magyar nyelven). Világgazdaság, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  6. ^ a b c d Dési András: Angela Merkel titka (magyar nyelven). Népszabadság, 2014. szeptember 27. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  7. President Obama Names Presidential Medal of Freedom Recipients (angol nyelven). Fehér Ház, 2010. április 27. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  8. Angela Merkel lett az év embere (magyar nyelven). Origo / MTI, 2014. december 26. (Hozzáférés: 2014. december 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Angela Merkel témájú médiaállományokat.