I. Miksa bajor király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Miksa bajor király
I. Miksa király (Joseph Karl Stieler festménye
I. Miksa király (Joseph Karl Stieler festménye

Titulusai Herzog von Pfalz-Zweibrücken
Kurfürst von Pfalzbayern
König von Bayern
Pfalz-Zweibrückeni Hercegség uralkodó hercege
Uralkodási évei 1795 – 1797
Elődje II. Károly Ágost
Utódja (francia megszállás)
Berg és Jülich hercegség uralkodó hercege
IV. Miksa József
Uralkodási évei 1799 – 1806
Elődje II. Károly Tivadar
Utódja Joachim Murat
Bajorország és Pfalz (Pfalzbayern) választófejedelme
Uralkodási évei 1799 – 1805
Elődje II. Károly Tivadar
Utódja (Bajor Királyság)
Bajor Királyság királya
I. Miksa
Uralkodási évei 1805 – 1825
Koronázása
1806. január 1.
Elődje (új állam)
Utódja I. Lajos
Életrajzi adatok
Uralkodóház Wittelsbach
Teljes neve Maximilian Maria Michael Johann Baptist Franz de Paula Joseph Kaspar Ignatius Nepomuk von Pfalz-Birkenfeld-Bischweiler
Született 1756. május 27.[1]
Schwetzingen
Elhunyt 1825. október 13. (69 évesen)[1]
München
Nyughelye Theatinusok temploma (München)
Házastársa Hessen-darmstadti Auguszta Vilma
Házastársa Badeni Karolina Friderika
Gyermekei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Miksa bajor király témájú médiaállományokat.

I. Miksa bajor király (Maximilian Maria Michael Johann Baptist Franz de Paula Joseph Kaspar Ignatius Nepomuk von Bayern) (Schwetzingen, 1756. május 27.München, 1825. október 13.); a Wittelsbach-házból származó bajor herceg, 1795–1797 között Pfalz-Zweibrücken hercege, 1799-től 1806-ig IV. Miksa József néven Bajorország első Pfalzi-Wittelsbach-házból való választófejedelme (Kurfürst von Pfalz und Bayern), emellett Berg hercege, majd 1806-tól haláláig I. Miksa néven a Bajor Királyság első uralkodója. I. Napóleon császárral kötött szövetsége révén jutott a királyi koronához. A széttagolt, rosszul igazgatott bajor tartományokat szilárd modern állammá formálta.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arms of the Palatinate (Palatinate-Bavaria).svg

Frigyes Mihály pfalz-zweibrücken-birkenfeldi herceg, német-római császári tábornagy (1724–1767) és Mária Franciska pfalz-sulzbachi hercegnő (1724–1794) legkisebbik gyermeke, második fia volt. Szülei házasságából négy testvér született:

Herceg és választófejedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bátyjának, Károly Ágost Keresztély hercegnek 1795-ben bekövetkezett halála után Miksa lett a Pfalz-Zweibrückeni Hercegség uralkodója. Amikor megörökölte a címet, birtokainak nagy része osztrák megszállás alatt állt, szétszórva az országban.

1799 februárjában, a Münchenben regnáló Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem (Karl Theodor von Pfalz und Bayern, 1724–1799) – utód nélküli – elhunytával kihalt a Wittelsbachok Pfalz-sulzbachi ága, így Bajorország is a dinasztia Pfalz-zweibrückeni ágára szállt. Miksa lett az egyesített pfalzi és bajor választófejedelmi cím (Kurfürst von Bayern und der Pfalz) birtokosa, IV. Miksa József néven.

1799-ben osztrák nyomásra belépett a forradalmi Franciaország elleni háborúba. 1801-ben különbékét kötött, mely szerint a Rajnától nyugatra eső területeket elveszti, de máshol kárpótolják. Több mint tíz évig Franciaország szövetségese maradt. 1803-ban megkapta Würzburgot, Bamberget, Freisinget és Augsburgot, valamint más birtokokat is. 1805-ben Ansbach is a Bajor Választófejedelemség birtokába jutott.

Bajorország királya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wappen Deutsches Reich - Königreich Bayern (Grosses).jpg

1805. december 26-án a pozsonyi békében Miksa – I. Napóleon híveként – királyi címet kapott, 1806. január 1-jén Bajorország királyává koronáztatta magát. Miután a Rajnai Szövetség (Rheinbund) tagja volt, Franciaországot támogatta 1805-ben Ausztria, majd 1806–1807-ben Poroszország és Oroszország ellen, majd 1809-ben ismét Ausztria ellen. Ennek eredményeként megszerezte Nyugat-Ausztria nagyobb részét.

A francia haderő oroszországi veresége után Miksa 1813. október 8-án, a riedi egyezmény értelmében kilépett a Rajnai Szövetségből és Ausztriával lépett szövetségre, birodalmának sértetlensége érdekében. 1814–16-ban a Nyugat-Ausztriában elfoglalt területek (Tirol, Salzburg, Inn-négyszög, Hausruck) visszaszolgáltatásáért cserébe a bécsi kongresszustól megkapta Würzburgot, és a Rajna nyugati partján, a régi Pfalzi Választófejedelemségből is visszaadott területeket. Ugyanakkor a Badeni Nagyhercegség trónjára bejelentett igényét Metternich visszautasította.

Házasságai, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miksa kétszer nősült és összesen 13 gyermeke volt.

Első felesége Auguszta Vilma Mária hessen–darmstadti hercegnő (1765–1796) volt, Georg Wilhelm von Hessen-Darmstadt herceg (1722–1782) és Maria Luise Albertine von Leiningen-Dagsburg-Falkenburg hercegnő (1729–1818) legfiatalabb leánya. 1785. szeptember 30-án kötöttek házasságot. A következő gyermekei születtek:

Második felesége Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő (1776–1841) volt, Károly Lajos badeni herceg (1755–1801) és Amália hessen–darmstadti hercegnő (1754–1832) legidősebb leánya. Esküvőjüket 1797. március 9-én tartották. Tőle a következő gyermekek születtek:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 9639075124  , 481. oldal


Előző uralkodó:
Károly Tivadar
Bajorország uralkodója
17991805
választófejedelemként
A Bajor Királyság címere
Következő uralkodó:
nem volt
Előző uralkodó:
nem volt
Bajorország uralkodója
18051825
királyként
A Bajor Királyság címere
Következő uralkodó:
I. Lajos