Ansbach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ansbach
Ansbach Centre.jpg
Ansbach címere
Ansbach címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Kormányzati kerület Mittelfranken
Rang város
Polgármester Carda Seidel (független)
Irányítószám 91522
Körzethívószám
  • 0981
  • 09802
  • 09805
  • 09820
  • 09823
  • 09825
Rendszám AN
Testvérvárosok
Lista
  • Anglet (1968. július 17.–)
  • Fermo (2006–)
  • Bay City (1960–)
Népesség
Teljes népesség 39 839 fő (2013. dec. 31.)
Népsűrűség 397 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 405 m
Terület 99.92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ansbach (Németország)
Ansbach
Ansbach
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 18′, k. h. 10° 35′Koordináták: é. sz. 49° 18′, k. h. 10° 35′
Locator map AN (town) in Bavaria.svg
Ansbach weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ansbach témájú médiaállományokat.

Ansbach (Bajorország) (eredetileg Onolzbach), város a bajorországi Mittelfranken kerületben, korábban a Német-római Birodalom egyik fejedelemségének székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Bajorország északnyugati részén, Nürnbertől 40 km-re, Münchentől 140 km távolságra található a Fränkische Rezat folyó és a városban ebbe torkolló Onolzbach patak partján.

Története[szerkesztés]

Ansbach, Johan Sebastian _Bach tér

Ansbach Közép-Frankföld (Mittelfranken) fővárosa. Nevét 1221-ben említette először oklevél, majd 1456-tól a Brandenburg-Ansbach őrgrófság székhelye lett, 1806-ban került Bajorországhoz.

Az egykori őrgrófi palota (Residenz) a folyóparton áll, a 14. században vár volt, melyet az olasz Gabriel Gabrieli 1705–1740 között épített át. A kívül barokk palotának 27 terme van, mely az úgynevezett ansbachi rokokó hihetetlenül gazdag emlékműve. Az épület ma múzeum. Képtárának legrégibb része a Hohenzollern-család gyűjtötte arcképcsarnok. A gótikus csarnokban helyezték el a helybeli fajansz- és porcelángyártás gyűjteményét.

A 15. században épült Szent János-templom (St.-Johannis-Kirche) két, egymástól nagyban különböző tornya közé 1523-ban építettek késő gótikus szentélyt. A hajója alatti kriptában (Fürstengruft, 1660) helyezték el a brandenburgi őrgrófok és családtagjaik ónból öntött, dúsan aranyozott koporsóit.

A szomszédos Szent Gumpert-templom (Stiftkirche St. Gumbertus) egy román stílusú templom helyén épült gótikus stílusban 1483 és 1597 között. Három tornya közül egy román, a másik kettő gótikus stílusú. A hajó alatti román kori kripta 1040 körül épült. A templom szentélyének külön neve van: a Hattyú Lovagrend kápolnája (Schwanenritterkapelle). Ennek falát 12 hattyúlovag kőből faragott szobra, pajzsaik és zászlaik díszítik a 14-16. századi üvegablakok között. Az 1485-ből való, dúsan faragott főoltár a feltevések szerint Albrecht Dürer tanítványainak munkája.

A templomtól északra található az 1591 és 1600 között épült, késő reneszánsz udvari kancellária, mely jelenleg törvényszéki palota (Justizpalast). A főutcán, az egykori alsó és felső piactér között, a Luther téren áll egy reneszánsz kút, a Markgraf-Georg-Brunnen,[1] melyet az 1543-ban elhunyt Brandenburgi ("Jámbor") György őrgrófról neveztek el, akinek komoly szerepe volt a reformáció brandenburgi térnyerésében. (Az őrgróf a magyar történelemnek is fontos figurája: 1506 és 1525 között Magyarországon élt, egyebek mellett Corvin János özvegyének, Frangepán Beatrixnak a férje, II. Lajos magyar király nevelője majd tanácsadója volt.) A kút mögött hosszan elnyúló, 1531-ből való reneszánsz palota jelenleg tartományi kormányzati épület (Regierung Mittelfranken).

Ipara[szerkesztés]

Ansbach fajansz gyárárát Wilhelm Friedrich őrgróf alapította még az 1700-as évek elején. Kezdetben (kb. 1725 körül) kék és fehér dekorációval készítették itt a tárgyakat, később a gyár kínálatában megjelent a mangán, a zöld és a sárga is. A J. G. Ch Poppnak közben sikerült a kínai Decor Zöld család másolása - ez tette híressé Ansbachot. Különösen értékes darabok e termékcsaládból a cseresznyvirágos, madaras dombormű díszítéssel készült tárgyak.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent János-templom (St.-Johannis-Kirche)
  • Residenz-Museum – múzeum az egykori őrgrófi palotában
  • Szent Gumpert-templom (St.-Gumbertus-Kirche)
  • Udvari kancellária (Justizpalast)
  • Markgraf-Georg-Brunnen – reneszánsz kút

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szentirami József, Németország, Panorama Kiadó, ISBN: 963 243 802 7
  • Bajorország, Merhavia Könyvkiadó, Dürer Nyomda Kft., 2005, ISBN: 963 9172 64 2,
  • Ausztria, Budapest, 2004, ISBN: 963 352 842 9
  • A Pallas nagy lexikona

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]