Brandenburgi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brandenburgi György
Cranach, Lucas (II) - Georg der Fromme - Jagdschloss Grunewald - 1564.jpg
Született
1484. március 4.
Ansbach
Elhunyt
1543. december 27. (59 évesen)
Ansbach
Házastársa
Gyermekei
  • Anna Maria of Brandenburg-Ansbach
  • Sabina of Brandenburg-Ansbach
  • Sophie of Brandenburg-Ansbach
  • Dorothy Catherine of Brandenburg-Ansbach
  • George Frederick, Margrave of Brandenburg-Ansbach
Szülei Sophia Jagiellon, Margravine of Brandenburg-Ansbach
Frederick I, Margrave of Brandenburg-Ansbach
Sírhely Heilsbronn Abbey
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brandenburgi György témájú médiaállományokat.
Brandenburgi György portréja 1522 körül

Brandenburgi György egyik ismert neve Jámbor György (Georg der Fromme) (Ansbach, 1484. március 4. – Ansbach, 1543. december 27.) a bajorországi Ansbach és Bayreuth őrgrófja, Brandenburg régense, II. Ulászló unokaöccse, II. Lajos magyar király nevelője. Testvére Brandenburgi Albert, a Német Lovagrend nagymestere.

Élete[szerkesztés]

Édesapja IV. (Öreg) Frigyes őrgróf volt, a családban a második fiúgyermek volt, míg Albert a harmadikként jött a világra. Édesapja ráhagyta a grófságot.
Nagybátyja, II. Ulászló hívására jött Magyarországra, ahol feleségül vette Corvin Jánosnak, Mátyás király törvénytelen fiának özvegyét, Frangepán Beatrixot, akitől horvátországi és erdélyi uradalmakat kapott, többek között Gyulát és Vajdahunyadot. Jóllehet a Beatrixszal kötött házassága politikai érdekekből köttetett, és állítólag még a házastársak között valamifajta szerelmi viszony is kialakult, György meglehetősen korhely életet élt, és botrányos házasságon kívüli kalandjai voltak. 1516-ban Ulászló pert indított ellene egy udvarban elkövetett botránya miatt.
Bornemissza Jánossal együtt a kiskorú II. Lajos nevelője lett. Bornemissza mivel az államügyekben is szerepet vállalt, nem tudott figyelmet fordítani a gyerek-király nevelésére, de György a lehető legrosszabb irányba terelte fejlődését. Lajos éppoly kicsapongó életet élt és mindketten szerepet vállaltak az ország javainak elkótyavetyélésben.
Bornemissza és Bakócz Tamás végül elmozdította a helyéről. 1524-ben áttért az evangélikus hitre, bár nem volt benne túl nagy meggyőződés, de a katolikusokkal szemben már korábban is ellenszenvet táplált. Albert az ő példáját követve 1525-ben szintén felvette az evangélikus vallást és a Német Lovagrend észak-lengyelországi birtokain megalapította a szuverén Porosz Hercegséget.

1525-ben György távozott Magyarországról és Ansbachba vitte a Hunyadiak leveleit, ezzel megmentette őket a pusztulástól. Élvhajhászata ellenére művelt ember volt, az anyanyelvén kívül beszélt csehül, románul, latinul és szerbül.
A magyar belháború alatt I. Ferdinándot támogatta, noha az katolikus volt, de magyarországi birtokainak egy része Szapolyai János mellett állt. Szapolyaival szintén ellentétei voltak magyarországi tartózkodása alatt.

Szerepet játszott a reformáció Brandenburgban való elterjesztésében.

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]