Würzburg
Würzburg | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Kerület | Alsó-Frankföld | ||
Járás | Würzburg | ||
Rang | járási jogú város | ||
Polgármester | Christian Schuchardt (CDU) | ||
Irányítószám | 97070–97084 | ||
Körzethívószám | 0931 | ||
Rendszám | WÜ | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 127 880 fő (2019. szept. 30.)[1][2] +/- | ||
Népsűrűség | 1445 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 177 m | ||
Terület | 87,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 47′ 40″, k. h. 9° 55′ 46″Koordináták: é. sz. 49° 47′ 40″, k. h. 9° 55′ 46″ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Würzburg térképén | |||
Würzburg weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Würzburg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Würzburg, egy járási jogú város a németországi Bajor Szabadállam Alsó-Frankföldi kerületében a Majna folyó két partján.
Fekvése[szerkesztés]
Bajorország nyugati határának közelében a Majna partján található, Schweinfurttól mintegy 30 km-re.
Éghajlat[szerkesztés]
Januárban az átlaghőmérséklet 0,6 °C, júliusban pedig 18,4 °C. Az évi átlaghőmérséklet 9,2 °C. A melegrekord 1921. július 28-án volt, ekkor 38,5 °C-ot mértek. A leghidegebb pedig 1956. február 10-én volt, ekkor -24 °C-ot mértek.
Története[szerkesztés]
Kr. e. 1000 körül a kelták telepedtek le a vidéken.
A 6. században már frankok lakják. 650 körül Würzburg frank hercegi székhely. 704. május 1-jén említik először a települést.
1156-ban itt tartották I. Frigyes német-római császár és Burgundiai Beatrix menyegzőjét. 1168-ban az uralkodó Herold püspöknek adományozta a várost.
1402-ben alapították a Würzburgi egyetemet. 1525-ben a német parasztháborúban sikertelenül ostromolták Würzburgot. 1573 és 1617 között Julius Echter von Mespelbrunn hercegpüspök (Fürstbischof) irányította a várost. 1582-ben újból megalapították a Julius–Miksa Egyetemet.
1626-tól négy éven át tartottak a boszorkányüldözések. Ebben az időben Philipp Adolf von Ehrenberg volt a hercegpüspök, aki lelkes támogatója volt ezeknek a kivégzéseknek. Közel 900 embert végeztek ki ilyen módon. 1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király elfoglalta Würzburgot.
1796. szeptember 3-án zajlott le a würzburgi csata.
1803-ban a város a Bajor Választófejedelemséghoz került a város, így 1806-tól a Bajor Királyság része lett. 1806 szeptemberében az újonnan kreált napóleoni állam, a Würzburgi Nagyhercegség fővárosa lett. 1814-től a Bajor Királysághoz csapták, ettől kezdve napjainkig Bajorország része maradt. 1817-ben Alsó-Majna körzet székhelye lett. 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen itt fedezte fel a róla elnevezett Röntgen-sugarat.
Egy 17 éves afgán fiatal követte el a 2016-os würzburgi baltás támadást.
Kerületei[szerkesztés]
A város 13 kerületében 25 városrész található. Ezek az alábbiak:
01 Altstadt
|
02 Zellerau
03 Dürrbachtal
04 Grombühl
05 Lindleinsmühle
|
06 Frauenland
07 Sanderau
08 Heidingsfeld
09 Heuchelhof
|
10 Steinbachtal
11 Versbach
12 Lengfeld
13 Rottenbauer
|
Politika[szerkesztés]
A városi tanács és a polgármester irányítja Würzburgot. A tanács 1256-ban alakult. Würzburg polgármesterei:
- 1797–1820: Georg Ignaz Brock
- 1821–1832: Wilhelm Josef Behr
- 1835–1840: Sebastian Benkert
- 1840–1852: Matthäus Johann Bermuth
- 1853–1859: Josef Friedrich Treppner
- 1859–1862: Ludwig Weis
- 1862–1865: Jakob Hopfenstätter
- 1866–1884: Georg Zürn
- 1884–1899: Johann Georg Ritter von Steidle
- 1900–1913: Philipp Ritter von Michel
- 1913–1917: Max Ringelmann
- 1918–1920: Andreas Grieser
- 1921–1935: Hans Löffler
- 1935–1945: Theo Memmel
- 1945–1946: Gustav Pinkenburg
- 1946: Michael Meisner
- 1946–1948: Hans Löffler
- 1948–1949: Karl Grünewald
- 1949–1956: Franz Stadelmayer
- 1956–1968: Helmuth Zimmerer
- 1968–1989: Klaus Zeitler
- 1990–2002: Jürgen Weber
- 2002–2008: Pia Beckmann
- 2008–2013: Georg Rosenthal
- 2013–2014: Adolf Bauer (ügyvezető)
- 2014 óta: Christian Schuchardt
Lakosság[szerkesztés]
|
|
|
¹ Népszámlálás
Közlekedés[szerkesztés]
Utcai közlekedés[szerkesztés]
A 3-as autópálya | Hollandia – Ruhr-vidék – Frankfurt am Main – Würzburg – Nürnberg – Regensburg – Ausztria |
A 7-es autópálya | Dánia – Hamburg – Hannover – Kassel – Würzburg – Ulm – Ausztria |
A 81-es autópálya | Würzburg – Heilbronn – Stuttgart – Singen |
B 8-as szövetségi út | Hollandia – Ruhr-vidék – Frankfurt am Main – Würzburg – Nürnberg – Regensburg – Ausztria |
B 13-as szövetségi út | Würzburg – Ansbach – Eichstätt − Ingolstadt – Unterschleißheim – München – Bad Tölz |
B 19-es szövetségi út | Eisenach – Mellrichstadt – Würzburg – Ulm – Oberstdorf – Ausztria |
B 22-es szövetségi út | Würzburg (Mainfrankenpark) - Bamberg - Bayreuth - Weiden in der Oberpfalz - Cham |
B 27-es szövetségi út | Blankenburg – Göttingen – Fulda – Würzburg – Ludwigsburg – Stuttgart – Tübingen – Donaueschingen – Svájc |
Tömegközlekedés[szerkesztés]
Würzburgban 5 villamosvonal található, összesen 19,7 km hosszan. Utoljára 1989-ben építettek vonalat Heuchelhof városrészben.
A városban a buszközlekedés az elterjedt. A buszok központi végállomása a buszpályaudvar a vasúti pályaudvar mellett.
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
Würzburg az északi-déli fővasútvonal mentén fekszik, amely Hamburg, Bréma, Hannover, Kassel, Würzburg, Nürnberg érintésével Münchenig tart.
A helyi főpályaudvart az 1950-es években modernizálták.
Légi közlekedés[szerkesztés]
A várostól északnyugatra 3 és fél kilométerre található egy reptér a sportrepülők számára.
Nevezetességei[szerkesztés]
Oktatás[szerkesztés]
- Julius-Maximilians-Universität: Első megalapítása 1402-ben volt, majd 1582-ben újra megnyitják kapuit.
- Zenei Főiskola (Hochschule für Musik Würzburg): 1804-ben alapították. 2001-ben a Zenei Akadémia része lett.
- Würzburg-Schweinfurt Szakiskola (Fachhochschule Würzburg-Schweinfurt): 1971-ben alapították.
A városban több középiskola is található:
- Deutschhaus Gimnázium
- Friedrich Koenig Gimnázium
- Matthias Grünewald Gimnázium
- Mozart- und Schönborn Gimnázium
- Riemenschneider Gimnázium
- Röntgen Gimnázium
- Siebold Gimnázium
- Szt. Ursula Gimnázium
- Wirsberg Gimnázium
Rendezvények[szerkesztés]
- Január: Nemzetközi filmhétvége
- Március: Tavaszi néptáncfesztivál
- Április: ShuttleParty, Kastélyfutás
- Május: Afrika-fesztivál
- Május/Június: Würzburgi borfalu
- Június: Művészeti fesztivál
- Június/Július: Mozart-ünnep
- Július: Kiliani ünnepség
- Július/augusztus: Christopher Street Day
- Augusztus/Szeptember: Hercegérseki udvari zenei nap
- Augusztus/Szeptember: Borünnep
- Szeptember/Október: Majna kirakodó vásár (minden 2. évben)
- Szeptember: város napja
- Október: ShuttleParty
- Október/November: Kabarénap
- November: Würzburgi sütőnap
- December: Karácsonyi vásár
Testvérvárosai[szerkesztés]
USA Faribault, 1949 óta
Skócia Dundee, 1962 óta
Franciaország Caen, 1962 óta
USA Rochester, 1966 óta
Tanzánia Mwanza, 1966 óta
Japán Ócu, 1979 óta
Spanyolország Salamanca, 1980 óta
Németország Suhl, 1988 óta
Svédország Umeå, 1992 óta
Írország Bray, 2000 óta
Képgaléria[szerkesztés]
- Würzburg
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 4.
- ↑ https://www.destatis.de/DE/Themen/Laender-Regionen/Regionales/Gemeindeverzeichnis/Administrativ/04-kreise.html
- ↑ BMBF: Alle Schulen in Bayern Archiválva 2011. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, Seite 27 (PDF-Dokument). 2008. január 25.
További információk[szerkesztés]
|