Bad Tölz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bad Tölz
A város látképe
A város látképe
Bad Tölz címere
Bad Tölz címere
Bad Tölz zászlaja
Bad Tölz zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Irányítószám 83646
Körzethívószám 08041
Rendszám TÖL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség18 802 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség610,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság658 m
Terület30,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Bad Tölz (Németország)
Bad Tölz
Bad Tölz
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 45′ 37″, k. h. 11° 33′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 37″, k. h. 11° 33′ 24″
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Bad Tölz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Tölz témájú médiaállományokat.

Bad Tölz település Németországban, azon belül Bajorországban fekvő fürdőváros. Lakosainak száma 18 802 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/-

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

A B 472-es út mellett, Bad Heilbrunn közelében, az Isar partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Marktstrasse

Az Isar menti település már a Római korban is a folyó egyik fontos átkelőhelye volt.

Nevét már 1182-ben említette oklevél Tollenze néven, mint halászok és tutajosok települését. Később, 1331-ben Bajor Lajos vásárrendezési joggal is felruházta.

A 15. századi krónikák pedig már helybéli asztalosait is megemlítették, akiknek virágdíszes parasztbútorai kelendő árucikkek voltak, és azok is maradtak egészen a 19. századig.

A település 1845-ben kapta mai Bad Tölz nevét, amikor határában egész Németország legerősebb és legtisztább jódos forrásait fedezték fel.

A Mária mennybemenetele templom oltára

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Óváros - Az Isar hídjától keletre húzódik, melyben szebbnél-szebb kétemeletes paraszt-reneszánsz stílusban épült házak húzódnak, melyek változatos kapuzataikkal, ablakkeretezéseikkel és színes falfestésükkel érdekes látványt nyújtanak.
  • Városháza (Rathaus) - két régi házból Gabriel von Seidl müncheni építész alakította ki 1903-ban stílusával a környezethez igazítva.
  • Mária mennybemenetele plébániatemplom (Pfarrkirche Maria Himmelfahrt) - tornya újgótikus, csak 1877-ben épült. A késő gótikus csarnoktemplomot 1466-1490 között építették, de több ízben, különösen 1612-ben átalakították. Legrégebbi tartozéka a keletre néző oldalhajó 1550 körülről fennmaradt üvegablaka, valamint a Winzererel-kápolna bejárata fölötti ugyancsak 16. századi Szent Sebestyént és Szent Rókust ábrázoló freskók.
  • Búcsújáró templom (Wallfahrtskirche Maria Hilf) - A 17. századi pestisjárványt követően felállított kápolna helyén épült.
  • Ferencesek temploma (Franziskanerkirche) - Az Isar hídfőjétől nyugatra. Szentélyében a 16. századból fennmaradt fa dombormű Szűz Mária halálát ábrázolja.
  • Kálvária domb - tetejéről az egész város belátható. A dombon levő golgota a 18. század első évtizedeiben jött létre több kisebb kápolnával.
  • Blamberg csúcs - az 1428 méter magasságú csúcsra libegő visz fel a városból.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]